Neurológus: ha így alszunk, nagyobb eséllyel alakulhat ki nálunk az Alzheimer-kór

A hosszú ideig, akár évekig elnyúló alváshiány miatt agyunk elveszíti a méreganyagok eltávolítására való képességét – ezáltal olyan környezetet teremt, amely kedvez az olyan betegségek kialakulásának, mint az Alzheimer-kór. Pontosan miről van szó? A Harvard Egyetem neurológusa elmagyarázza.

Dr. Pedro Schestatsky a Harvard Egyetem neurológusa arra figyelmeztet, hogy az alváshiány vagy az alvási apnoe (alvás alatti rendellenes légzés), olyan tényezőkkel kombinálva, mint a rossz anyagcsere, a genetika, a túlzott digitális stimuláció, ezek együttes hatása melegágyát képezik az öregedési folyamatok felgyorsulásának és növelheti a korai halálozás kockázatát is. A neurológus szerint az alvás biológiai szükséglet, nem luxus, ami egyre súlyosabb problémává válik társadalmunkban.

Nem alvó nő
Az alvászavaros embereknél nagyobb eséllyel alakulhat ki az Alzheimer-kór

Hogyan befolyásolja az alvás az agy természetes tisztulását?

Alvás közben egy glimfatikus rendszernek nevezett folyamat zajlik le, amely felelős az anyagcsere-folyamatok és a mérgező fehérjék eltávolításáért az agyszövetből. Amikor nem alszunk eleget, ez a rendszer leáll, és olyan anyagok, mint a béta-amiloid, elkezdenek felhalmozódni. Dr. Schestatsky ezt az agy „kompressziójának” nevezi, ami az Alzheimer-kór és a kognitív hanyatlás fokozott kockázatára utal.

Súlyos következményei vannak az alvási apnoe-nak!

Az alvási apnoéban szenvedő betegeknél alvás alatt rendellenes légzés jelentkezhet, ami hipoxiát és gyulladást okoz az agyban.

Dr. Pedro azt vallja, hogy mindenkit, aki korai stádiumú Alzheimer-kórban szenved, ki kell vizsgálni apnoe szempontjából, mivel ez a rendellenesség felgyorsíthatja a betegséget, ha nem azonosítják és nem kezelik megfelelően.

Milyen egyéb tényezők súlyosbítják a problémát?

A szakember kiemeli, hogy a lakosságnak mindössze csak 4%-a metabolikusan egészséges – ami azt jelenti, hogy 96%-uknál már fennáll valamilyen mértékű szív-, lipid- vagy glikémiás egyensúlyhiány. Az alváshiánnyal, a genetikával és a közösségi médiában való túlzott jelenléttel párosulva ideális feltételeket teremtünk a krónikus stresszhez, az alacsony önbecsüléshez és a mentális betegségekhez, mint például a depresszió és az ADHD – mindezek az Alzheimer-kórral összefüggésben állnak.

Hogyan segíthet a tudatos légzés?

Dr. Pedro a tudatos légzést a „mentális izomtréninghez” hasonlítja. A légzésszámunk lelassításával csökkentjük a stresszt, a szorongást és a napi ingerek negatív hatását. Ez természetes módon javítja az alvás minőségét, és hatékony kiegészítője a hosszú távú kezeléseknek.

Hogyan javíthatjuk az alvásunk és védhetjük az agyunkat?

  • Alakítsunk ki rendszeres alvási rutint,
  • Kerüljük a képernyő előtt töltött időt lefekvés előtt,
  • Gyakoroljunk légzéstechnikákat, mint például a 4-7-8 módszer vagy az irányított meditáció,
  • Figyeljük az alvási apnoe jeleit (hangos horkolás, légzésszünetek, nappali fáradtság).

Ezek a gyakorlatok helyreállíthatják az alvás minőségét és csökkenthetik a krónikus betegségek kockázatát.

Forrásunk volt.


Még többet olvashatsz az alvásról itt:

Ajánlott videó

Legújabb receptek

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Top Receptek