Nemrég kaptam ajándékba egy teflon serpenyőt, aminek a használati utasítását átböngészve egy számomra meglepő felhívást fedeztem fel. A lényege az volt, hogy a tapadásmentes bevonatból olyan gázok szabadulhatnak fel, amelyek a kistestű madarakra veszélyt jelentenek, ezért ne tartsunk papagájt és más díszmadarakat a konyhában.
Noha körülbelül 15 éve használok rendszeresen teflon bevonatú konyhai eszközöket, még sosem hallottam erről a jelenségről, így utánanéztem.
Kiderült, hogy amit a köznyelv egyszerűen teflonként ismer, az egy levédett márkanévből eredő szó, és kémiai nevén politetrafluoretilénnek (PTFE) hívják. Ez a műanyag polimer szenet és fluort tartalmaz. Egy nagyon sokoldalúan felhasználható anyag - mivel síkos felszínt képez, nem tapad meg rajta például az étel a sütés/főzés során, további előnyös tulajdonsága pedig, hogy nem lép reakcióba a vele kapcsolatba kerülő élelmiszerekkel, és a tisztítószerek sem oldanak ki belőle semmit.
Teflon bevonattal leggyakrabban a serpenyők, tepsik kapcsán találkozunk, de nem árt tudni, hogy a gofri-, szendvics- és kenyérsütő gépek, a különféle grillezők, a hősugárzók és a villanyégők is lehetnek teflon bevonatúak. Ezek pedig mind hőt termelnek működésük során, tehát túlhevüléskor potenciális veszélyt jelentenek tollas barátainkra.
Spenótos serpenyős csirke recept
És hogy emberre veszélyes-e? Az egyik legismertebb gyártó honlapján az olvasható, hogy „a fogyasztók számára csak akkor jelentenének esetlegesen veszélyt, ha egy időben melegítenének fel 36 edényt 400 Celsius fokra. Mivel a háztartások konyháiban az edények legfeljebb kb. 300 Celsius fokra melegíthetőek fel, nincsen veszélye a véletlen túlmelegítésnek."
Ők azt tanácsolják, hogy közepes fokozaton (kb. 190 Celsius fokon) készítsük el az ételeinket, tehát ne hevítsük túl a teflonbevonatú edényeket, hiszen ez az étel ízvilágát és vitamintartalmát is károsítja, illetve az edény élettartama is lerövidül.
Tehát a történet konklúziója: kerüljük a tapadásmentes bevonatú konyhai eszközök/égők túlhevítését, mivel olyan színtelen, szagtalan gázok keletkezhetnek, amelyeket mi, emberek nem érzékelünk, viszont a nagyon érzékeny légzőszervrendszerrel bíró papagájok és más díszmadarak életét akár ki is olthatják.
Érdekesség, hogy régen, amikor még nem voltak a levegő minőségét ellenőrző műszerek, a bányákban kalitkába zárt kanári madarakat tartottak. Mivel ezek a kis madarak érzékenyen reagálnak a veszélyes gázokra, előre jelezték a bajt. Ha a kanári éneke abbamaradt, mert a madár elpusztult, a bányában dolgozók azonnal elhagyták a területet, mert tudták, hogy veszélyes gázok szabadultak fel.
