Van megoldás, komposztáljunk!
Így csináld!
• A komposzttároló mérete legyen közel 1 m3. Anyagát tekintve készülhet fából, ez azonban kevésbé tartós, mivel elkorhad. Kezelt fát sem ajánlatos használni, mivel a kioldódó vegyszerek szennyezhetik a komposztot. Ma már kapható műanyag komposztáló edény, mely minden kívánalmat kielégít:
• a jó levegőzést légzőnyílások biztosítják, így nem rothad, hanem korhad a szerves anyag, nem keletkezik kellemetlen szag
• a tetővel ellátott edény megakadályozza, hogy eső esetén elázzon a komposzt
• alul nyitott, így a talajban lévő élőlények hozzáférnek a lebontandó szerves anyaghoz
• tartós, könnyű mozgatni, szétnyitható, ami megkönnyíti a komposzt átforgatását.
Jó vízelvezetésű, árnyékos helyet válasszunk. Fontos, hogy közvetlenül a talajra helyezzük. Az edény megtöltése a következő anyagokkal történhet: konyhai zöldhulladék, tojáshéj, kávé- és teazacc, fahamu, faforgács, növényevő kisállatok ürüléke, a kertből lomb, tűlevél, szalma, összeaprított ágak, gallyak, lehullott gyümölcs, gyomok (virágzás előtt), fű és thujalomb szárítva. Előbbi a nedvesség hatására rothadni kezd, utóbbi friss lombjában a lebontó baktériumokat, gombákat károsító anyag van. A dió levelét is nyugodtan a komposzthoz adhatjuk, mivel a növekedésgátló vegyületek is elbomlanak. Minél többféle összetevőt használunk, annál jobb.
Fontos, hogy aprítsuk fel és keverjük össze őket, de semmi esetre se tömörítsük. A komposzt legyen nedves (száraz nyári napon szükség szerint adjunk hozzá némi vizet). Adalékanyagként tehetünk hozzá istállótrágyát, alginitet, zeolitot vagy más ásványi anyagot. Az edény tartalmát először az 5-6. hét körül, ezt követően a 4. hónapban keverjük át. Körülményektől függően 6-9. hónap múlva sötétbarna, földszerű, egynemű komposztot kapunk. Használat előtt rostáljuk át, 1 cm vastagságban terítsük el, majd dolgozzuk be a talajba. Segítségével javul a talaj szerkezete, levegő- és vízháztartása, fokozódik a növények kórokozókkal, kártevőkkel szembeni ellenállóképessége.
