Fokhagymás? Majoránnás? Pörkölt alapú? Ahány konyha, annyiféleképpen készül. Pedig nem népi étel – az ötvenes években született, és pontos recept van hozzá. Valószínűleg.
A brassói nagy népi kedvenc. Mindenki csinálja, mindenki tudja az igazi receptet és a hozzá kapcsolódó történetet, mégis ritka a két azonos elkészítési mód. Nem lenne ez meglepő a gulyás, a pörkölt, egy pizza vagy hamburger esetében, de a brassóinak létezik echte, igazi receptje. Nem is egy!
Erdélyből jött!
Dózsa György Oscar-díjas mesterszakács szerint a brassói igenis Erdélyből jött. Eredetileg párolt marhatokány volt, erősen megfokhagymázva, zsírban sült krumplival körítve. Fűszerként majoránna és tört bors ékeskedett benne, a fűszerpaprikának semmi köze nem volt hozzá. Akkoriban még nem hívták brassóinak, csak egyszerűen fohagymás marhatokánynak, a városban tanult szakácsinas alakította át, a gyorsaság nevében szűzre cserélve a marhát, és keresztelte inas évei városa után brassóinak. A történet kedves, de sajnos nem tudjuk, ki volt a szakácsinas, és hol készítette először a szűzből készült fokhagymás sültet. A fokhagymás hús redkívüli népszerűségnek örvendett Erdélyben is, de pusztán ez alapján brassóinak nevezni olyan volna, mintha egerszeginek hívnánk az egész Dunántúlon elterjedt dödöllét.
Erdélybe ment!
Gróf Nándor meszterszakács sajátjának mondja a receptet – debütálása 1948 októbere volt, egy Budapestről Brassóba tartó gyorsvonaton. Gróf olyan ételt akart készíteni, amit a mozgó vonaton is „össze lehet dobni", laktató, finom, és jól csúszik rá a sör is. Az ő brassóija pirított burgonya és fokhagymás-borsos szertésszűz elegye volt. Ezt a történetet is szeretjük, és csak kicsit bizonytalanít el minket az az ötlet, hogy 1948-ban egy Magyarországról Romániába tartó gyorsvonaton sertésszűz lett volna a kínálat lecsó vagy tarhonya helyett.
Szükség szülte
A legvalószínűbb brassói recept Papp Endrétől származik, aki évtizedekig vezette a budapesti Mátyás Pincét. 1950-ben, egy nap a hússzállítmány összesen sertésfarokból állt. Az egész étterem, szakácsok, előkészítők, pincérek próbálták órákig levakarni a húst a csontokról, Papp pedig azon törte a fejét, mit csináljon a nyesedékkel. Végül elkészítette a saját verzióját, zöldborsóval, paradicsommal és paprikával, majd dinsztelt krumplival tálalta. Mikor elkészült a nagy fogással, a brassói nevet adta neki: a trianoni emlékek miatt mindenképpen erdélyi városról akarta elnevezni, de mivel Kolozsvár már foglalt volt, Brassóra esett a választása. És hogyan lett a sertésfarokból szűzpecsenye? A nagy ötletet mindjárt be is nevezte egy ételújító versenyre, csupán a húst cserélte le a sertés legelegánsabb részére.
Papp Endre brassói receptjét itt találod >>
{ GALÉRIA = title:Brass%C3%B3i%20apr%C3%B3pecsenye%20l%C3%A9p%C3%A9sr%C5%91l-l%C3%A9p%C3%A9sre, 1,2,3,4,5,6,7,8,9,10,11 }
