Pár hete számoltunk be arról, hogy hordókban áll a magyar méz, mert egyszerűen nem éri meg a méhészeknek áron alul eladni a folyékony aranyat. Úgy tűnik, hogy továbbra sem javult a helyzet, annyi viszont bizonyos, hogy a krízishelyzetet az okozza, hogy a mézpiacon jelentős mennyiségben vannak jelen a hamisított mézek – írja az Agrárszektor oldala.
A „Kaptárakból” nevű akció során vizsgálták meg a mézeket
Egy új kezdeményezés keretein belül nemrég több harmadik országokból (Kína, Argentína, Ukrajna) származó mézet is megvizsgáltak. A belgiumi Geel-ben található mézlaborban végzett vizsgálatok során kifejezetten idegen cukrok, vagyis nem nektár-eredetű cukrok után kutattak a szakértők. Az eredmények pedig igencsak elrettentőek:
A harmadik országokból származó mézek 48 százaléka hamis, és ezek a méznek nevezett termékek sajnos eljutnak a fogyasztókhoz. Ezen a téren semmilyen szankció nem történik, hosszú ideje gyakorlatilag horribilis mennyiségű hamisított méz van a uniós piacon
– mutatott rá Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke.
Uniós címkék mögött rejtőzködnek a hamis mézek
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a harmadik országokban termelt mézek többsége európai uniós címke mögé rejtve kerül fel a boltok polcaira. Ez miként lehetséges? Mert a nyugat-európai mézkiszerelők szinte kizárólag harmadik országokban termelt mézet vásárolnak, hiszen az nagyjából 30 százalékkal olcsóbb az uniósnál – írja a cikk.
A címkéket kell figyelni, és kiderül, hogy hamis-e a méz
A jelenleg érvényben lévő uniós tanácsi irányelv alapján ugyanis a több országból származó mézkeveréknél nem kötelező a mézcímkén jelölni a származási országokat.
Tehát elegendő csak azt jelölni, hogy „EU-országokból”, „EU-n kívüli országokból” vagy éppen „EU-országokból és EU-n kívüli országokból” származik az adott „méz".
Ha tehát biztosra szeretnél menni, akkor mindig nézd meg a címkén feltüntetett származási helyet.
„Sokkal szigorúbb nyomon követésre lenne szükség az unióban, mondhatni a kaptártól a csuporig" – hangsúlyozta Bross Péter. A kialakult helyzet miatt idén augusztusban Magyarország nemzeti hatáskörben szigorította a hazai szabályozást. „Így a mézkeverékek esetében kötelező lesz feltüntetni valamennyi származási országot, méghozzá a felhasznált mézek tömege szerint csökkenő sorrendben" – összegezte a lapnak a OMME elnöke.
Még több friss hír:
