Kuszkusz Hamupipőke módra

Minden nagyi örül, amikor bővül az unokák kedvenc ételeinek köre. Nálunk most a kuszkusz és a bulgur lépett előre a ranglétrán – mesébe illő módon.

Tisztázzuk először is, hogy mi fán terem a kuszkusz és a bulgur. Nem fán teremnek természetesen, inkább a gabonához van közük. A kuszkusz észak-afrikai specialitás, és eredetileg házilag készül búzadarából, lisztből, sós vízből, olajból. A hosszadalmas gyúrás, rázás, gömbölyítés után szárítják az apró tésztaszemeket, mint mi a gyúrt tésztát. Az ízesítése vidékenként változik, én először Provence-ban kóstoltam, ahol az algériai konyha hatása érezhető. Aztán sokáig nem jutottam hozzá, mert nálunk nem volt kapható, mint ahogyan a bulgur sem, ami nem más, mint tört búza (török rizsnek is nevezik), és természetesen a török és a közel-keleti népeknél kedvelt alapanyag. A búzaszemeket párolás, szárítás után összetörik kisebb vagy nagyobb darabokra. Készülhet belőle köret, saláta, nekem a tabbouleh a kedvencem.

Tabbouleh citromos csirkével

Most már nincs gond a beszerzésükkel, elhatároztam hát, hogy unokáimmal is megismertetem mindkettőt. A kuszkusszal indítottunk. Speciális edényem ugyan még nincs a készítéséhez, de működik szűrővel is, vagy simán, a forrázásos módszerrel. Azzal kezdtem, hogy megmutattam nekik a kuszkuszt. Már a nevét is viccesnek találták, azt meg különösen, mikor mondtam, olyanok, mintha kis tésztagyöngyök lennének. Beöntöttünk egy adagot a szűrőbe, a húsleves fölé helyeztük, aztán vártuk, párolódjon, puhuljon. Anna unokám tett-vett egy kicsit, majd hozzám fordult, és azt kérdezte: – Még egy kis gyöngyöt tehetek bele, nagyi? – Persze, válaszoltam, csak vigyázz a forró gőzre! Odavittem a tűzhelyhez a kisszéket, levettem a fedőt, és mondtam, gyorsan dobd bele! A gyorsasággal nem is volt gond… Kis markából kedvencei, az apró, fehér játékgyöngyök azonnal a kuszkuszszemek közé gurultak. Jaj, ne! – hagyta el a számat, aztán megadóan leemeltem a szűrőt, és mint Hamupipőke, elkezdtem a forró kuszkuszból kiválogatni a játékgyöngyöket. Csak magamnak tehettem szemrehányást, kellett nekem gyöngyözni, meg hasonlatokat keresni, egyáltalán, a magyar nyelv szépségeivel megismertetni a gyerekeket, most gyöngyöző homlokkal szedegethetem a gyöngyöket.

Így jártunk hát első közös kuszkuszunkkal, de nem tántorított el ez a kis fiaskó, mert azóta is gyakran kerül az asztalunkra – de szigorúan gyöngy nélkül!

Mari nagyi

További kuszkuszreceptekért kattints ide

Címlapról ajánljuk

További cikkek