Ezt a két új sajtfélét köszönhetjük a koronavírusnak

Afelől senkinek nincs kétsége, hogy a koronavírus-járvány inkább elvett tőlünk, mint adott nekünk valamit. Amíg a világ otthon, a négy fal között próbálta visszaszorítani a vírus terjedését, addig két francia farmon két új, eddig ismeretlen sajtféle született meg.

,,Hogyan tudna bárki egy olyan országot kormányozni, ahol csaknem 246 különböző sajtféle létezik?" – tette fel a kérdést az egykori francia köztársasági elnök, Charles de Gaulle. Az igazság az, hogy szinte nincs ember, aki tudná, pontosan hányféle sajt van a francia piacon – sokak szerint több mint ezer – , az azonban biztos, hogy az elmúlt egy év viszontagságai két új sajtot termeltek ki.

A koronavírus-járvány alatt Lionel és Laura Vaxelaire, két kelet-franciaországi, Saulxures-sur-Moselotte mellett élő farmer kísérletezte ki és alkotta meg a Le Confiné (a bezárt, vagy lezárt) nevű sajtot.

Tavaly márciusban zárták le először teljesen Franciaországot, a hírről azonban a teheneink tudomást sem vettek, ugyanúgy folyamatosan termelték a tejet, mint azelőtt. Így mi is folytattuk a sajt-, joghurt és más tejtermékek előállítását annak ellenére is, hogy az eladásaink csaknem 80%-kal estek vissza egy hét alatt az étterembezárások és a piacok bezárása miatt

– mesélte a Food and Wine magazinnak Laura.

Mivel a termelés nem állhatott le, a farmerek polcai rövid idő alatt megteltek sajtokkal, amiket már nem tudtak hova tenni. Vaxelaire-ék farmján a helyi eljárások szerint készítik a sajtot, hagyományosan egymás után csepegtetik le, mossák át, sózzák, fordítják át és mossák át újra 2-3 naponta hideg vízzel a tejtermékeket. A két sajtkészítő egy új kísérletbe vágott bele, a sajtok egy részét pedig nem a hagyományos eljárással kezdte el érlelni, hanem egy új módszert alkalmazott: a sajtokat békén hagyták, nem mosták és nem is fordítgatták őket egy teljes hónapon keresztül, csupán hagyták, hogy a tejtermékek közbeavatkozás nélkül érjenek meg a kamrákban.

A végeredmény látványos lett: a sajtokon olyan szürke penész keletkezett, amely abszolút nem számít hagyományos külsőnek a Vosges régióból származó sajtokon, az új termékek pedig ízükben is teljesen eltértek az addig megszokottól.

A sajt egy kicsit olyan lett ízében, mint a camembert, de az ízében sokkal inkább tejesebb és jobban fellelhetőek benne a virágos ízjegyek is. Mindent egybevéve ez a sajt egy gyönyörű visszatükröződése az itteni, háborítatlan természet erejének, ráadásul még finom is!

A franciaországi korlátozások enyhítésével a sajtkészítők vége vásárlóiknak is meg tudták mutatni legújabb sajtjukat, az emberek pedig szerették a terméket. Vaxelaires-ék úgy döntöttek, regisztrálják a Le Confiné nevét a l'Institut National de la Propriété Industrielle, vagyis a francia szabadalmi és iparjogi hivatalában.

A sajtunk a francia történelem részévé vált. Valami csodálatos az, hogyan küzdöttünk meg és jutottunk túl egy ilyen borzasztó traumán.

Egy másik sajt is megvetette magát a francia piacon. A La Bédigue de Nimes névre keresztelt sajtot egy francia sajtkereskedő, Sylvain Crégut alkotta meg hazatérésének megünneplésére. A dél-franciaországi Gard megyéből származó sajtkészítő a pandémia miatt ott kellett, hogy hagyja burgundiai (Közép-Franciaország) sajtműhelyét, így végül délen bérelt ki magának egy bódét, és eltervezte, hogy megalkotja azt a sajtot, amely tökéletesen jellemzi a dél-franciaországi Gard megyét.

La Bédigue de Nimes

A régióban jellemzően fiatal nőstény juhok, vagyis jerkék tejéből készül sajt, felkeresett egy helyi juhtartót, és elmesélte neki terveit a sajttal kapcsolatban. Olyan végeredményt akart, amely fiatal juhok tejéből készül, és ami egy kicsit még túrósabb állagú sajt. A készülő termékekhez helyi tengeri sót és egy Carthagène nevű helyi édes bort választott. A só a sajt ízesítésére szolgált, míg a bort a sajt átmosására használta fel, hogy az íz- és illatjegyeiben is a helyi borkülönlegességre apelláljon.

Az volt a célom, hogy a sajtban tökéletes egyensúlyban legyen megtalálhatóak a keserűbb és az édesebb ízjegyek is.

Végül az érlelt sajtot fodros papírba és pohárkába csomagolva néhány szem carthagène borba áztatott mazsolával a tetején mutatta meg a nagyvilágnak. A sajt egyelőre csak limitált számban tud elkészülni, száznál több nem készül belőle egy héten. A közönség imádja, a sajt ugyanis tökéletes eleme lehet salátáknak és sajttálaknak is.

Szeretem a sajtot, mert az emberi természet legjavát, ötletességét tükrözi - a sajtot a tej tárolásának egyik módjaként, valamint az öröm és a megosztás képességeként találták ki

– nyilatkozta találmányáról Crégut.

Ha tetszett ez a cikk, nézd meg a legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon vagy a YouTube-on!


Imádjuk a sajtot mindenhez is!

Forrásunk volt. Kép forrása

Legújabb receptek

Balatoni bowl

A Balaton sokunknak egyet jelent a nyárral, ennek pedig elmaradhatatlan eleme a sült hekk, a kovászos uborka, a főtt kukorica és a jól behűtött görög dinnye. Farkas Ricsi, a Penny séfje, ...

Házi ketchup egyszerűen

Bevalljuk, IMÁDJUK a ketchupot - a házi ketchuppal azonban egyetlen bolti márka sem veszi fel a versenyt! Ha egyszer rászánjuk magunkat, hogy nekiálljunk elkészíteni, hamar rájövünk, hogy ...

Címlapról ajánljuk

5+1 kerti munka, amit még augusztusban végezz el, ha ősszel...

Augusztusban a kert még javában ontja a terméseket, a virágágyások színesek, a fűszernövényekből pedig sokszor már annyi van, hogy alig győzzük felhasználni őket. A nyár vége azonban nemcsak a betakarításról szól, lassan érdemes felkészíteni a kertet az őszre is, hiszen néhány hét múlva már egészen más feladatok kerülnek előtérbe.

Macsuga Viktória

További cikkek

Ezért ne tegyél olajat a tésztavízbe – a séfek szerint...

Sokan automatikusan egy kanál olajat öntenek a tészta főzővizébe, mert úgy gondolják, ezzel megakadályozhatják, hogy a tészta összetapadjon. A konyhai trükk azonban nem igazán működik, sőt még a kész étel állagán is ronthat. Sokkal egyszerűbb módszerrel érhetünk el jobb eredményt.

Honnan ered a főzelék, mint műfaj? Miért nincs rá szó...

Vérre menő viták zajlanak arról, hogy vajon a gulyásleves vagy a töltött káposzta, a dunai vagy a tiszai halászlé-e a magyar konyha abszolút állócsillaga, hogy a honi gasztronómia akkor most paprikás-e vagy sem, miközben szót sem ejtünk a magyar konyhák utánozhatatlan szupersztárjáról: a főzelékekről. Erről a zöldségalapú egytálételről, ami annyira egyedi, annyira a miénk, hogy külföldön megfelelő szót sem találni rá. Honnan ered a főzelék? Miért traumatizáltak minket a menzai változatok? Melyik főzeléket hogy érdemes elkészíteni? Kajatények sorozatunk legújabb részében ennek járunk utána.

Top Receptek

Egyszerű tökfőzelék

Van, aki tejjel, van, aki csontlével, megint mások kovászos uborka levével készítik - mi így szeretjük, egy kis fűszerpaprikával és sok sok kaporral.

Palacsinta alaprecept

Kicsik és nagyok kedvence a palacsinta. Akár sós, akár édes töltelékkel készíted, a legfontosabb, hogy az alap rendben legyen: ez a mi tökéletes palacsinta alapreceptünk, amiben biztosan ...