A kereszténység egyik legnagyobb ünnepét az egész világon megünneplik. Mozgó ünnep, március 22. és április 25. közötti időszakra esik. De mivel tavaszi ünnepről van szó, amit ráadásul egy negyvennapos böjt előz meg, még a szokásosnál is jobban esnek ilyenkor az ünnepi falatok.
Ha a napi étkezéseknek lenne külön ünnepük, a húsvét a reggelit kapná. Országonként és tájegységenként is változott, hogy a negyvennapos böjtöt szombat este vagy vasárnap reggel oldották-e fel, ekkor vitték a templomba megszentelni a húsvéti ételeket. Ma már leginkább vasárnap reggel fogyasztjuk a legtipikusabb húsvéti falatokat. És hogy mik is ezek?
A tojás, amit ilyenkor nemcsak eszünk, hanem festünk is, a húsvét egyik ősi motívuma, az újjászületést jelképezi. Fogyaszthatjuk egyszerűen főzve, töltött vagy kaszinótojásnak, salátának vagy krémnek.
A bárány, amely ilyenkor a legtöbb hentesnél beszerezhető, az ünnep áldozati jellegét szimbolizálja. Érdemes egyszer kipróbálni, ha nem is reggelire, de ebédre vagy vacsorára, párolva vagy sütve.
A sonka az elmúlt 100 évben kiszorította a bárányt – a hagyományos húsvéti sonka mellett ilyenkor egyre többen fogyasztanak szárított, nyers vagy érlelt sonkákat.
A hidegtálak szintén új sztárjai a húsvéti asztalnak. A francia saláta, különböző sonkatekercsek, tormás falatkák legnagyobb szezonja ebben a két napban van – készítőként kiélhetjük a kreativitásunkat, fogyasztóként pedig ritka kulináris élményben lehet részünk!
A kalács ilyenkor elmaradhatatlan, illik a tojáshoz, a sonkához, még a hideg báránysülthöz is.
Ne felejtkezzünk meg a sütiről sem. A húsvétnak nincs külön hivatalos édessége, készítsük ilyenkor a nagy kedvenceket: mézes krémest, ischlert, aprósütiket vagy bármit, amit szívesen tálalnánk szeretteinknek az év legtartalmasabb reggelijének zárásaként!
