Bármilyen sós süti jöhet, de a pogácsa a csúcs, és ha még káposztás is, akkor rögtön elgyengülök, minimum egy vagonnal képes vagyok fogyasztani belőle, szégyenkezés nélkül – ez a tiszteletteljes hozzáállásom a rétegzett, kívül roppanós, belül puha és foszlós, káposztától illatozó pogihoz. Most elárulom, mitől lesz ilyen ellenállhatatlan.
Káposzta
Először a káposztát érdemes elkészíteni, párolni, kicsit lepirítani. Kacsa- vagy libazsíron, egy nagy kanál karamellizált cukron indítsuk a folyamatot. Most kaptam kisebb, csúcsos káposztát, de ha nagyobb fejes káposztát veszünk, és az egészet nem használjuk fel a pogihoz, akkor is reszeljük le, vagy mandolinon vágjuk nagyon apróra az összeset. Sózzuk le, nyomkodjuk ki, és pároljuk meg, így a következő mancsolást megúszunk. Hátha másnap kedvet kap a család egy káposztás cvekedlihez, vagy tegyük mélyhűtőbe a maradék részt, és legközelebb csak fel kell engedjük a pogisütésnél.
Tészta
Nagyon ritkán eszem húst, de állati eredetű élelmiszereket azért fogyasztok ímmel-ámmal – a sajtot például nem hiszem, hogy ki fogom valaha zárni az étrendemből. Zsírt egyáltalán nem használok, de a nemes cél érdeke itt azt kívánta, hogy lazítsak a gyeplőn. A cél pedig nem más, mint a káposztás pogácsa puhasága, amiért sok mindenről lemond az ember. Egy sima vajas vagy adj’ uramisten vegán margarinos tészta sütés után, tehát aznap szupi, de másnapra, ha megmarad, már nem nyújtja ugyanazt az élvezetet. Ebből a pogiból pedig keveset sütni badarság! Szóval, maradt a jó öreg zsír! Ebből pedig az előkelőbb liba- vagy kacsazsír, ami a maximumot nyújthatja a tésztának. Egy kanál vaj és egy tojás is kell hozzá, ha már az állati eredetű alkatrészeknél tartunk.
Nyújtás-kenés
Téglalap alakúra, másfél centisre nyújtjuk a tésztát, képzeletben három részre osztjuk, és miután szép vékonyan eldolgoztuk a felületén a párolt káposztát, ezt majd meglátjuk, nem is olyan egyszerű, akkor hosszában két oldalról a középső harmadra borítjuk a tészta széleit. Szorosan egymásra. Aztán így is bekenjük a tetejét káposztával, és még egyszer háromba hajtjuk. Így nyújtjuk újból.
Azért kenjük vékonyan káposztával, mert különben a rétegek elcsúsznának egymáson, és csak káposztás lapokat kapnánk sütés után.
A túl kevés káposzta pedig azért nem jó, mert másnapra felszívódik, de tényleg! Szóval érdemes kísérletezni a mennyiséggel, nálam ehhez a mennyiséghez a 600-650 grammnyi vált be, de ugye nem mindegy, hogyan aprítjuk és pároljuk, mennyire esik össze és a többi.
Szaggatás-sütés
Kiszúrásnak vagy szaggatásnak is hívják az a folyamatot, amikor formát adunk a poginak. Aki nem szeretné, hogy „kárba vesszen” a szép hajtogatás, késsel vághatja szögletes formára, de igazából kör alakban kerek az egész. A tészta tetejét éles késsel, nyújtás után átlósan, nem túl mélyen bevághatjuk, és aztán ezzel szemben is, akkor szép kockák lesznek a tetején sütés után. Mivel a káposzta köménnyel a legfinomabb, így már párolásnál is tehetünk őrölt formában hozzá, aztán szaggatás és tojással kenés után egészben is szórhatunk a tetejére.
A káposztás pogácsa alapja az ízletesen elkészített párolt káposzta, a kacsa- vagy libazsírral begyúrt, nem agyon nyújtott, könnyű tészta, és talán a köménymag a tetején. Ha kipróbáljátok, ezt ti is le tudjátok ellenőrizni, úgyhogy irány a konyha!
Fotók és recept: Bagdi Gréta
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!
Még több szépség Grétitől:
