Október elején zajlott a 33. Spar Maraton, ahol egy nagyon sajnálatos, de szerencsére jól végződő esemény is történt: egy futó férfi keringése összeomlott. A férfit a versenyen futó orvosok tartották életben, amíg kiérkezett a mentő.
Mindannyian hallottunk már hasonló helyzetekről, nem ez az első eset, hogy valakinek hirtelen megáll a szíve sportolás közben. Mi történik ilyenkor? Veszélyeztetettek a sportolók? Mit tegyünk, ha bekövetkezik a tragédia?
Dr. Frész Tamás, a Rózsakert Medical Center kardiológusának segítségével járjuk körbe a témát.
Mitől áll le hirtelen a szív?
A hirtelen szívleállás közvetlen oka leggyakrabban a kamrafibrilláció, más néven kamraremegés. Ilyenkor egy elektromos káosz keletkezik, amelynek hatására a szív leáll. A keringés összeomlik, az érintett eszméletét veszti és a légzése leáll. A sport közbeni karmafibrilláció okai az alábbiak lehetnek:
- fel nem fedezett szívizombetegség, fejlődési rendellenesség,
- ionhiány,
- ingerképzési zavar, betegség,
- szívinfarktus (ez élsportolóknál ritka, inkább a magasabb életkorú hobbisportolóknál jellemző),
- tompa mellkasi trauma (ez leginkább labdajátékoknál fordulhat elő).
Sportolók körében gyakori?
Mindig nagy médiavisszhangot kap, ha egy versenysportoló szíve hirtelen megáll, de ez nem jelenti azt, hogy a jelenség gyakori. Az élsportolók folyamatos orvosi ellenőrzés alatt állnak, így időben kiderülhetnek az esetleges szívproblémák. Sajnos vannak olyan esetek, amikor szoros orvosi kontroll mellett is bekövetkezik a tragédia. Az élsportolók extrém terhelésnek teszik ki a szervezetüket, sokszor az emberi teljesítőképesség határáig jutnak. Előfordulhat, hogy az orvosi vizsgálaton nem látható semmilyen strukturális elváltozás és a sportoló nem is érez jelző tüneteket.
A hobbisportolók olyan szempontból veszélyeztetettebbek, hogy náluk a folyamatos orvosi ellenőrzés általában elmarad. Az ő esetükben a hirtelen terhelés lehet veszélyes a szívre, például amikor valaki felkészületlenül akar lefutni egy félmaratont, vagy mozgásszegény életmódból hirtelen nagy intenzitású edzésekbe kezd.
Mozogni jó!
A sporttevékenység kedvezően hat a keringésre, javítja a szív és a tüdő teljesítőképességét, csökkenti a vérzsírszinteket, a vérnyomást és a vércukorszintet. Az American Heart Association ajánlása szerint szív- és érrendszerünk egészsége érdekében heti 150 perc mérsékelten intenzív vagy 75 perc intenzív testmozgás ajánlott. Figyelj arra, hogy hirtelen, extrém módon ne terheld a szervezetedet, és ha csak hobbisportoló vagy is, évente vegyél részt egy teljes körű belgyógyászati kivizsgáláson.
Amikor minden perc számít
Hirtelen szívleállás esetén az első 4-5 percben még agykárosodás nélkül újból megindítható a vérkeringés, ezért nem szabad késlekedni. Ha valaki a környezetedben eszméletét veszti és nincs légzése, azonnal hívd a mentőket és alkalmazd az alapszintű újraélesztés lépéseit: tedd szabaddá a légutakat, gyakorolj ritmikus nyomást a mellkasra, körülbelül egy másodperc alatt kettőt. A mellkasi kompresszióval időt nyerünk és fenntartjuk a keringést, amíg megérkezik a profi segítség.
Az alábbi kis videó amilyen viccesnek tűnik, annyira hasznos tanácsot ad ezekre a helyzetekre:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Ezeket olvastad már?
Fogfehérítő fogkrémek - vajon tényleg működnek? A fogszakorvos véleménye
Fehérebb fogakat szeretnél, de félsz a mellékhatásoktól? A fogorvos elmondja, mire figyelj!
Rózsakert Medical Center
Erős görcsök, fájdalom a nehéz napokon? Lehet, hogy ez a...
Sok nő küzd erős menstruációs görcsökkel, fájdalommal. Nem érdemes a tüneteket félvállról venni, van az a helyzet, amikor fel kell keresni a nőgyógyászt.
Rózsakert Medical Center
Gyakran fáj a fejed, puffadsz, szédülsz? Ez a betegség is...
Bizonyos ételek után kellemetlen tüneteket tapasztalsz? Lehet, hogy érdemes felkeresned egy allergológust.
Rózsakert Medical Center
Fejfájás, fáradtság, ingerültség - ismerős tünetek? Lehet, hogy ez a...
Nem is gondolná az ember, hogy milyen egyszerű okok állhatnak fáradtsága, ingerültsége hátterében.
Rózsakert Medical Center
