Hekk: a balatoni strandétel egy 92 éves focicsapat címerállata is

Mi már gyerekkorunkban is hekkért kiáltottunk, de hogy került a Balatonra a fej nélküli argentin hekktörzs?

A balatoni halsütödék legkeresettebb halfajtája a franciáknál olyan népszerű, hogy címerállattá avanzsált. A hal eredetileg az Atlanti-óceánban úszkál, vagyis közel 50 éve több ezer kilométert utazik az óceántól a Balatonig, hogy egy kis képzavarral élve klasszikus magyar strandétellé váljon.

Hekk a világ körül

A csukára hasonlító hal akár 1,5 méter hosszúra is megnőhet, azonban ezt a hosszt csak a szerencsésebb példányok érhetik el, ugyanis az exportra szánt halakat még fiatal korukban, 30-50 centisen kifogják. A halat az Atlanti-óceán európai partszakaszán, a Földközi-tengeren, Észak-Afrika partjainál és Izlandon halásszák, hogy a hekk imádó európaiakat kielégítsék. Bretagne-ban például annyira szeretik a hekket, hogy 2 napos hekk ünnepet is rendeznek a hal tiszteletére, sőt, egy halásztelepülés, Lorient focicsapatának címerében is helyet kapott.

A világon a legtöbb hekket a spanyolok eszik, évi átlagosan 6 kg/fő az adagjuk. De mi, magyarok sem vagyunk sokkal lemaradva a 4,5 kg/fő éves átlagunkkal, amihez egyértelműen hozzájárulnak a 40-50 évvel ezelőtt kialakult strandolási szokásaink.

A hekk a ’70-es évektől vált a vízparti ejtőzések elmaradhatatlan ételévé itthon, ami savanyú, vagy kovászos uborkával és fehér kenyérrel az igazi. Mivel akkoriban nagy mennyiségben exportáltunk halat külföldre, egyes feltevések szerint a hekkel igyekeztek pótolni az itthon fellépett halhiányt. A hekket eleinte tévesen tonhalnak, valamint tőkehalnak is hívtuk, de Váncsa István szakácskönyvében említést tesz a hal eredeti nevéről, ami a csacsihal volt. Nevének végső formáját valószínű úgy kaphatta meg, hogy az angol hake-et magyarítottuk.

Ha hekkezni támadt kedved, mutatunk pár tuti receptet!

Az elérhető árú, egzotikus hal elkészítése nem igényel nagy főzőtudományt: miután megforgattuk paprikás lisztben, forró olajban kisütjük, és már kész is az egyik legnépszerűbb nyári strandétel. A súlyából alig veszít, nem omlik szét, a fűszerezéséhez is elég egy kis só és bors, így a vízparti büfékben is szívesen készítik. Mivel olcsó, finom, kevés benne a szálka, ezért sokan még mindig ezt választjuk, ha megéhezünk a strandon. Persze, a balatoni halakat, a keszeget, a pontyot és a süllőt is érdemes beiktatnunk egy-egy balatoni nyaralás során, amiket a nagy hekk-láz miatt évtizedekig hanyagoltunk.

Ezeket olvastad már?

Hirdetés

Támogatott tartalom

Címlapról ajánljuk

14 foszlós-omlós leveles tésztás apróság a kedves vendégeknek

A leveles tészta nagy könnyebbséget tud jelenteni az általában káoszos konyhai sürgés-forgásban: nagyon gyors, a bolti változat sem ciki, finom, és sós meg édes formában is felhasználható. Sőt, még húsokat is bugyolálhatunk bele! Lássuk ezúttal, hogy milyen sajtos-sós apróságok készülhetnek belőle vendégváró gyanánt.

Nosalty

További cikkek