Szinte egészen biztosan mindenki esett már egy zacskó chips vagy éppen egy doboz csokis keksz csapdájába. Ez esetben nemcsak az önuralomról, kontrollról vagy az ételekkel való egészségtelen viszonyról van szó, hanem arról is, hogy egyes snackeket úgy fejlesztettek ki az élelmiszeripari vállalatok, hogy függőséget okozzanak.
Az emberek genetikusan előnyben részesítik az energiában gazdag ételeket – például a zsírokat és a cukrokat –, így a természetes szelekció is ösztönöz minket a magas cukor- és zsírtartalmú ételek fogyasztására
- magyarázza Jennifer Kaplan, a kaliforniai St. Helena-i Amerikai Kulináris Intézetben a Bevezetés az élelmiszerrendszerekbe című kurzus oktatója.
A magas fruktóztartalmú kukoricaszirup sok élelmiszerben megtalálható, beleértve a ketchupot, salátaönteteket, gabonaféléket és kenyeret. Ez a szirup megnöveli az ételek kalóriatartalmát és ízletességét, így az emberek többet fogyasztanak belőlük, mivel a cukor dopamint szabadít fel az agyban.
A korábban nem édes ételeket, mint például a tésztaszósz, ma már gyakran mesterségesen édesítik magas cukortartalommal, hogy a fogyasztók jobban vágyjanak rájuk.
A sóval kapcsolatban szintén kimutatták, hogy addiktív hatása van, mivel opioidszerű tulajdonságokkal rendelkezik.
A sót gyakran használják tartósítószerként és ízfokozóként, még olyan ételekben is, amelyekben nem várnánk. A túlzott sófogyasztás pedig, mint tudjuk, negatívan hat az egészségre.
Megemeli a vérnyomást, ami szív- és érrendszeri betegségekhez vezethet. Mind a túlzott cukor-, mind a sóbevitel egészségügyi problémákat okoz.
Így elmondható, hogy sok olyan félkész vagy kész ételbe is (túlzott mértékű) cukor vagy só kerül, amibe egyáltalán nem lenne indokolt. Elgondolkodtató, hogy az élelmiszeripari vállalatok egy részének a függőség kialakítása-e a célja.
Ezek is érdekelhetnek:
