A Harvard Egyetem kutatócsapatának 80 éven keresztül tartó vizsgálata azt mutatja, hogy az, ami hosszú távon boldoggá tesz minket, nem köthető sem a pénzhez, sem a társadalmi ranglétrán betöltött pozíciónkhoz. A megfejtés ennél sokkal egyszerűbb és prózaibb.
A Harvard tanulmánya 1938-ban kezdődött, amikor egy kutatócsoport 268 másodéves egyetemista fiú életét és egészségi állapotát követte nyomon. Érdekesség, hogy a megfigyelt diákok között volt a Washington Post jövőbeni szerkesztője, Ben Bradlee és a későbbi amerikai elnök, John F. Kennedy is.
Idővel a megfigyelések kiterjedtek 456 bostoni bentlakó egyetemista feleségére is, valamint a diákok közel 1300 gyerekére is, akik ma már az 50-es ,60-as éveikben járnak. A gyereket azért vonták be a kutatásba, hogy feltárják, milyen módon befolyásolják az életünk korai szakaszában szerzett tapasztalatok egészségünk alakulását a későbbiekben.
A vizsgálat során interjúkkal, kérdőívekkel és orvosi vizsgálatokkal követték nyomon a résztvevők egészségi állapotát és életüket, beleértve a karrierjük, valamint kapcsolataik során szerzett kudarcaikat és sikereiket egyaránt. A tanulmány korai fázisában a tudósok még az anyajegyekről, a homlok ívéről és a kézírásról is adatokat gyűjtöttek. Később, amikor a technológia már lehetővé tette, a csapat DNS-teszteket és MRI-vizsgálatokat is végzett, hogy pontosabb képet fessen az egyes résztvevők egészségi állapotáról.
Mi tesz minket boldoggá?
80 év után a tanulmány megállapította, hogy a jólét, a genetika, a társadalmi osztály és az IQ nem olyan lényeges a hosszú élet és a boldogság szempontjából, mint a barátainkkal, családunkkal és a közösséggel fennálló kapcsolataink. Ez az eredmény valószínűleg sokkolta volna a vizsgálatokat 80 éve elindító kutatókat.
Amikor a kutatás elkezdődött, senki sem törődött az empátiával vagy a ragaszkodással - mondja George Vaillant pszichiáter, aki 1972 és 2004 között vezette a kutatást. Szerinte: "Az egészséges öregedés kulcsa a kapcsolatok, a kapcsolatok és a kapcsolatok!"
Robert Waldinger, a kutatás másik vezetője és a Harvard Medical School pszichiátriai tanszékének professzora elmondta, hogy a kutatások során érdekes következtetésre jutottak. Azok az emberek, akik 50 éves koruk körül elégedettek voltak társas kapcsolataik minőségével, 80 évesen olyan egészségnek örvendtek, amit a kiegyensúlyozott kapcsolatokkal nem rendelkezők nem mondhattak el magukról.
A kutatás alapján megállapítható tehát, hogy a kapcsolatok rendkívül fontosak az egészséges életmód mellett: az 50 éveseknél tapasztalható kapcsolati elégedettség 80 éves korban jobb fizikai állapotot és koleszterinszintet eredményezett, mint a társas kötődéseiket elhanyagolók esetében.
Fontos, hogy testünkre és egészségünkre odafigyeljünk, azonban a kutatás alapján kijelenthetjük, hogy a kapcsolatokra való törekvés az öngondoskodás egy formája is. És a legjobb tanács, amit a kutatást követően adható:
Vigyázz a testedre úgy, mintha 100 éven át szükséged lenne rád, mert lehet, hogy megéred azt a kort!
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Ezeket olvastad már?
A hosszú élet 12 titka
Egy amerikai felfedező bejárta a világot a hosszú élet titkait kutatva, meglátogatta azokat a népcsoportokat, ahol gyakori a matuzsálemi kor megélése. Olvassátok tanácsait!
Bodon Judit dietetikus
Megvan a boldogság receptje!
Azzal mindenki tisztában van, hogy a zöldségek és a gyümölcsök egészségesek, de lehetséges, hogy még boldoggá is tesznek?
admin
Egy étel minden nap + férfimentesség? Ez volt a 109...
Mi az, amit minden nap tudnátok enni, és nem unnátok rá? Ez a hölgy kedvenc ételét a hosszú élet titkával azonosította. Ja, mellesleg a férfiakat is kiiktatta az életéből.
Brecz Judit
10 ok, hogy ne csak a szépségért fogyj
Sokan azért vágnak bele ilyen-olyan fogyókúrákba, mert csinosak szeretnének lenni. Pedig lehet, hogy ez egy tévút, vannak ennél szerintem fontosabb okok is.
Bodon Judit dietetikus
