Ezért eszünk tompa és nem éles késsel az asztalnál

Az evőeszközök nem voltak mindig jelen az asztalon, és miután elkezdtük őket használni, még sokáig nem nyerték el ma ismert formájukat. A kés például kifejezetten nagy változáson ment keresztül.

Evőeszközzel enni ma már teljesen természetes dolog, persze nem volt ez mindig így. Még az elegánsnak hitt, arisztokratikus kastélyokban és királyi udvarokban sem volt teljesen elterjedt a kés-villa-kanál trió, ezek közül általában csak kanalat és a kés elődjét, egy éles tőrszerű evőeszközt használtak a lakomákhoz. A modern, tompa késhez egy egészen érdekes indokokkal kövezett, kacskaringós út vezetett.

Ezért eszünk tompa és nem éles késsel az asztalnál

Mindent a franciák kezdtek

Az újkori Európa egyik vitathatatlan központja a francia királyi udvar volt, itt születtek a nagy döntések, innen indultak hódító útjukra a különböző trendek, amelyeket aztán minden magára valamit adó arisztokrata és nemes átvett.

Az étkezés és a gasztronómia is sokat változott ebben a korban, XIV. Lajos, a Napkirály uralkodása alatt.

Például a kés is ekkor vesztette el veszélyes élét, és ebben az időszakban született meg a ma is használt, tompa asztali evőeszköz legelső verziója. Persze nem maga a király hozakodott elő ezzel az ötlettel, hanem az udvar egyik első ember, Richelieu bíboros.

Etikett és biztonság

A fényűző lakomákon korábban két evőeszköz volt jelen: a kanál és az inkább tőrre hajazó kés. Ezzel a két „fegyverrel” estek neki az arisztokraták az eléjük helyezett mérhetetlen mennyiségű ételnek.

Richelieu végül két okból döntött a kések eltompítása mellett. Egyrészt visszataszítónak találta, hogy az „előkelő” vendégek, az urak és nemesek a késeket használták fogpiszkáló gyanánt, miután végeztek a lakmározással.

Másrészt a mindig éber bíboros azt is számításba vette, hogy az evőeszközök – főleg jelentős mennyiségű bor elfogyasztása után – veszélyes fegyverként is használhatóak voltak.

Így tehát féltve a király (de leginkább a saját) életét, megparancsolta az udvari személyzetnek, hogy lekerekített végű késeket tegyenek az asztalra. A kor szellemiségének megfelelően pedig nyilván minden másik udvar és arisztokrata háztartás lemásolta a versailles-i palota szokásait, a tompa kés pedig megkezdte megállíthatatlan elterjedését a kontinensen és az egész világon.

Forrásunk volt.

Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!


Még több gasztronómiai érdekesség:

Hirdetés

Támogatott tartalom

Hirdetés

Támogatott tartalom

A Budafoki élesztővel húsvétkor is élmény a sütés

Mi jut eszünkbe, ha a Budafoki élesztőre gondolunk? Generációk óta a magyar háztartások elengedhetetlen kelléke! Használatával sütéskor különleges lehetőségek sora nyílik meg előttünk. Ám mindenki számára talán a legszebb, semmihez sem hasonlítható élmény, amikor a vele készült friss kalács illata betölti otthonunkat, azonnal meghitt hangulatot teremtve a közelgő húsvét idején is. Nekünk ezek az első gondolataink a Budafoki élesztő kapcsán, amelynek neve az idő előrehaladtával összefonódott a magyar konyhával.

Címlapról ajánljuk

Édes és sós gofrireceptek

Egy gyümölccsel, édes krémmel vagy csak fagyival tálalt édes gofrinak senki sem tud nemet mondani, sőt, sós gofritársai sem maradnak szégyenben, ha a kedvencekről van szó.

Nosalty

További cikkek

Így gondozzuk helyesen az aloe verát

Az aloe vera egy igen sokoldalú növény, amit mind a gyógyászatban, mind a szépségápolásban már hosszú évszázadok óta használnak. De hogyan tarthatjuk életben a négy fal között, hogy mi is élvezhessük az előnyeit anélkül, hogy boltba vagy drogériába kellene rohannunk a belőle készült termékekekért?