Az élelmiszerbűnözés az új veszély

Kedvenc krimijeink szerint a szervezett bűnözők főként drogokkal, fegyverekkel és drágakövekkel üzletelnek, pedig napi élelmiszereink egy jelentős része is a markukban van.

El tudnátok képzelni egy olyan krimi-sorozatot, ahol kábítószerek vagy afrikai gyémántok helyett a kiterjedt maffiahálózatok élelmiszereket csempésznek körbe a világon? Nem tűnik nagyon lebilincselő sztorinak, pedig sajnos ez maga a valóság. Emlékszünk a tavalyi lóhúsbotrányra, amely egész Európát megrázta? Akkor veszélyes gyógyszermaradványokat tartalmazó lóhússal hamisított marhahús tonnáit leplezték le a hatóságok, és már akkor felmerült a szervezett bűnözés élelmiszerhamisításban játszott szerepének kérdése.

Az azóta megjelenő jelentések csak megerősítették a tényt, hogy az utóbbi időben az élelmiszerbűnözés vált a bűnszervezetek egyik új, igen termékeny üzletévé. Ez főként annak tudható be, hogy a törvényszegők felfedezték, sokkal kisebb kockázattal jár hamis ételek előállításával és kereskedelmével foglalkozni, mint kokaint csempészni Kolumbiából vagy gyémántot Dél-Afrikából.

Persze a gazdasági válság is közrejátszott ennek a trendnek a megerősödésében, hiszen a folyamatosan szegényedő vásárlók kevesebb figyelmet szentelnek a termékek minőségének, és sokkal jobban érdeklik őket az árak. A bűnözői hálózatok ezt a helyzetet használják ki, és jutnak óriási profithoz mindannyiunk egészségének kárára.

Az élelmiszerhamisítás ugyanis nemcsak a fejlett országok úri problémája, minket is komoly veszélybe sodorhat. Hogy miért jelent gondot, ha például lóhússal helyettesítik a marhát? - kérdezhetnétek teljesen jogosan, hiszen a lóhús akár még jobb minőségű is lehet, mint a marha, persze ha leszámítjuk, hogy olyan gyógyszerek maradványait tartalmazza, amelyek bizony-bizony súlyos károkat okozhatnak a szervezetünkben. De még ezt sem vesszük komolyan. A hamisítás más válfajai azonban már emberéleteket is követeltek szerte a világon. 2012-ben, a nem is oly távoli Csehországban több mint 40 ember hunyt el hamisított, ipari metanollal hígított vodka illetve rum fogyasztása után. 2008 óta több mint 300 ezer kisgyermek betegedett még, 6 pedig meghalt melaminnal szennyezett bébitápszer következtében.

A mérgező anyagok mindkét esetben szándékosan kerültek a termékekbe azzal a céllal, hogy olcsóbban állítsák őket elő, és így nagyobbat kaszálhassanak rajtuk. Két típusú élelmiszer esetében találkozunk leggyakrabban a hamisítással: egyrészt a drágább, különlegesebb alapanyagok esetén, hiszen itt a nem autentikus, olcsón előállított hamisítványok akár megtriplázhatják a saját értéküket. A második kategóriába olcsó, nagy mennyiségben eladott élelmiszerek tartoznak: itt egy egységnyi terméken csak kisebb mértékben lehet nyerészkedni, de mivel óriási mennyiségekben kerülnek forgalomba, így a profit mértéke is megsokszorozódik.

Az Európai Unió hatóságai szerint a kontinensen jelenleg az olívaolaj hamisítása jelenti a legnagyobb ilyen fajta élelmiszerbűnözési iparágat. 2011-es adatok szerint a termelő mediterrán országokból kikerülő minden 5 üveg extra szűz olívaolajból 4 pancsolt, hamisított vagy kétes eredetű. Hasonló nagyságrendű a méz olcsó cukorsziruppal való hígítása, illetve a vodka metanollal való "megbolondítása" is.

A bűnözés globális kiterjedésére idén februárban kaphattunk végeleges bizonyítékot, amikor is az Interpol egy összehangolt művelet keretén belül 1200 tonnát meghaladó hamisított élelmiszert, valamint 430 ezer liter hamis italt foglalt le, és száznál is több egyént vett őrizetbe 33 országban. Az elkobzott áruk között 131 ezer liter olaj és ecet, valamint 80 ezer tonna keksz és csokoládé szerepelt. Óriási maffialáncokat tártak fel a hamisított pezsgő kereskedelmében is.

Az élelmiszerbűnözés nemcsak a kedvenc sorozatainkból hiányzó témakör, de maguk a rendfenntartó szervek sem rendelkeznek a megfelelő tudással és infrastruktúrával ahhoz, hogy visszaszorítsák ezt az ijesztő tendenciát. Az is nehezíti a dolgukat, hogy itt egy globális folyamatról van szó, hiszen csak egy vacsorához mikróba dobott mirelit pizza legalább 35 alapanyagot tartalmaz, amely öt kontinens 60 országán halad keresztül, mielőtt megérkezik a konyhánkba. Ilyen útvonal mellett nem csoda, hogy szinte lehetetlen ellenőrzés alatt tartani az egyes élelmiszerek eredetét és minőségét.

Hogy mit tehetünk mi, hogy megvédjük magunkat? Próbáljunk figyelni a megvásárolt termékek eredetére, szerezzünk be helyi nyersanyagokat, és készítsük el mi magunk.

(via The Guardian)

Hozzászólások

lternesz

A legalizált élelmiszer b?nözés ellen, mint amilyen a GMO és klónozás, éppúgy fel kellene lépni. A természetbe való ilyen mérték? beavatkozást, mint amilyen a GMO, én emberiség elleni b?ntettnek tartom, amit tiltani és büntetni kellene. El kellene jutni már odáig, hogy csak mert minden eszközünk meg van valamihez, attól még nem biztos, hogy meg kell tennünk (egyáltalán megtehetjük) azt. Ez nem fejl?dés. Ne játszanak egyesek istent, minket pedig ne tekintsenek kísérleti patkányoknak, s a Földet magántulajdonnak. Ezért kell a helyi élelmiszertermelést, -feldolgozást és -kereskedelmet támogatni. A nemzetgazdaságból pedig csak a fölösleget szabadna kiengedni. Ez munkahelyeket teremtene és csökkentené a kockázatokat is.

witch

Koszonet ezert a figyelmet felhivo cikkert, remelhetoleg sokan el fogjak olvasni, mert sajat magunk tudunk a legtobbet tenni az egeszsegunkert, de ehez tajekozottnak kell lenni.

Címlapról ajánljuk

További cikkek

A görögdinnye tárolásának aranyszabályai

A dinnyével nem könnyű az élet. Már maga a kiválasztás is egy idegőrlő folyamat, ami alatt próbáljuk a legédesebb gyümölcsöt hazavinni. És ha ez sikerül, következik az újabb fejtörés: a tárolás kérdése.