Tényleg kopogtatás útján ismerszik meg a tökéletes görögdinnye? Kérhetünk kóstolót a piacon? És mit keres Lőrinc a dinnyeföldeken? Kajatények sorozatunk legújabb részében a dinnyemítoszok nyomába eredünk.
Gyerekkoromban két fő elvárásom volt a nyárral kapcsolatban:
- ehessek annyi fagyit, amennyi belém fér,
- és mindig tartsunk dinnyét a hűtőben, hogy legyen miért várni a kötelező délutáni alvás végét.
Utóbbival ugyan mostanra megbarátkoztam, de sziesztától függetlenül, mai napig azt gondolom, hogy a nyári hűtő alaptartozéka egy kisebb/nagyobb görögdinnye.
A baj csak az, állapítottam meg immár felnőtt fejjel, hogy a boltban nincs, aki segítsen dinnyét választani, a piacon meg hiába is kérdezem, minden árus, kivétel nélkül, szívére tett kézzel állítja majd, hogy az ő dinnyéje márpedig mézédes, abban a kisaranyos/kisnaccsád/sziahölgyem, kivetnivalót biztos nem találhat.
Aztán láss csodát, néha mégis találok. Úgyhogy most tekintsük át a különböző dinnyemítoszokat, és azok hatékonyságát, hogy minél kevesebb csalódás kísérje az idei dinnyeszezont!
A legelterjedtebb dinnyemítosz: a kopogtatás
Sokáig azt hittem, hogy a dinnyék kopogtatása valami vicc, egészen addig, ameddig a piacon az orrom alá nem toltak egy kézilabda méretű dinnyét, hogy tessék, kopogtassam csak meg. Álltam egy darabig értetlenül, aztán persze kopogtattam, mert döbbenet ide, döbbenet oda, nem akartam egész nap a ponyvatető alatt vesztegelni, mire az eladó elégedetten rámkacsintott, hogy „na látja, mondtam, hogy ez príma minőség!"
Bár a dinnye tényleg finom volt, az alapján, amit a kopogtatásból le tudtam szűrni, éppen pocsék is lehetett volna. Mégis, a mai napig sokan úgy ütögetik a gyümölcsöket, mintha nem lenne holnap, és hangzás alapján keresik a legédesebb darabot.
4-féleképpen is hasznot húzhatsz a görögdinnye héjából
De vajon tényleg a kopogás a megoldás?
Részben igen. Az a helyzet, hogy a kopogtatás tényleg segíthet abban, hogy jóminőségű gyümölcsöt vigyünk haza, de nagy rutin kell hozzá, hogy hatékonyan tudjuk alkalmazni. Az érett dinnye teltebb, mélyebb hangot ad ki, de gyakorlott dinnyeszakértőnek kell lenni, hogy egyik „kongást” a másiktól meg tudd különböztetni, ráadásul az, hogy kopogtatás hatására milyen hangot ad ki, fajtánként eltérő lehet. Aki dinnyeföldön nőtt fel, az lehet, hogy hangjáról ismeri fel a tökéletes dinnyét, de aki, hozzám hasonlóan, egynyári dinnye vásárló, annak ez aligha fog segíteni.
Apró dinnye komoly súllyal = lédús gyümölcs!
Esküszöm nem tudom, hogy ki találta ki, de van ez a fura méretfétis, hogy minél nagyobb egy gyümölcs/zöldség, annál jobb. Hadd zárjam rövidre a kérdést: butaság! Vehetsz egy óriási dinnyét, aztán bosszankodhatsz, hogy száraz, kásás, íztelen vackot vittél haza, ráadásul jó drágán, és egy kisebb verzió is lehet mézédes. A méret kiválasztásánál először is azt kell figyelembe venni, hogy hány főre vásárol az ember, és milyen gyorsan fog elfogyni az a gyümölcs, és akkor könnyű elkerülni, hogy ott romoljon meg a hűtőben.
Másrészt, ha már valamit méricskélsz, az legyen a dinnye súlya. A méretéhez képest nehezebb dinnyének ugyanis nagyobb a folyadéktartalma. Egy apróbb dinnye komoly kg-értékekkel lédús gyümölcsöt jelent.
Ugyanitt elárulom, hogy a dinnye formájának sincs jelentősége, hiába tartotta magát egy ideig a vélekedés, hogy a hosszúkás dinnyék vizesebbek, szemben a gömbölyű dinnyékkel, amik viszont jellemzően édesek. A forma elsősorban a fajtától, és a termesztés körülményeitől függ, nincs köze a dinnye ízéhez.
Ne a szépen csillogó héjút, a sárgás-foltos-kopottat válaszd!
Hát a görögdinnye. Ha csillog-villog és fényes a héja, az bizony azt jelenti, hogy leszedték, mielőtt még rendesen megérhetett volna, te meg guríthatod haza az éretlen gyümölcsöt. Az érett dinnyehéj matt zöld színű, és ha már a héjnál tartunk, célszerű megnézni az úgynevezett földfoltot is a dinnyén.
A földfolt az a terület a gyümölcs héján, ami növekedés közben a talajjal érintkezett, és ideális esetben sötétebb, vajsárga színe van. Ez azt jelenti, hogy a dinnyét megfelelő érettségi állapotban szedték le, a gyümölcs tehát nagy valószínűséggel lédús és édes lesz.
A fehér földfolt az éretlen dinnye jele, ha viszont a terület színe már inkább narancssárgába hajlik, akkor lehet, hogy túlesett a zenitjén, és érdemesebb másikat választani.
Hazárdjáték a piacon, avagy sose lehetsz biztos benne, milyen dinnyét veszel
Jobban meggondolva, az összes dinnyemítosz középpontjában az a szorongás áll, hogy itt ez a gyümölcs, ami isteni nyári csemege, és mégsem mehetünk vele soha igazán biztosra. Persze, hogy ez idegesítő, hiszen, ha már megvettük, mind szeretnénk biztosra menni. Sajnos azonban az a helyzet, hogy bizonyos technikákkal ellenőrizhetjük az érettségét, de még így is bele lehet nyúlni egy-egy kevésbé ízes darabba, hiába tekintettük át a héj színétől kezdve a föl folton át a szár állapotáig az összes árulkodó részt a gyümölcsön.
Válaszd ki a legédesebb dinnyét 5 lépésben
TIPP: akinek van bejáratott dinnyebeszerzőhelye, az jól járt, a többieknek azt tudom javasolni, hogy keressenek egy termelőt, aki nem (nagyon) tud hibázni.
Aki még a feltérképezés fázisánál tart, az feltétlenül olyan árustól vásároljon, aki nemcsak egész dinnyét, hanem különböző méretű szeleteket is árul. Abból lehet kóstolót kérni, és mindjárt könnyebb megállapítani, hogy kedvedre való példánnyal van-e dolgod vagy sem. Ezzel együtt, a dinnyevásárlás részben még mindig szerencsejáték, és el kell fogadni, hogy néha nincs vele szerencsénk.
„Zöld istállóban fekete lovak piros szénát esznek. Mi az?"
Így hangzott gyerekkorom egyik legnépszerűbb találós kérdése, amire kórusban üvöltötte az egész hóvirág csoport, hogy DINNNNYEEEEEEEEEEE! Na, de a találóskérdéseken túl, a görögdinnye több nemzet gasztromítoszai között is megtalálható, mindenféle babonák kötődnek hozzá, mutatok közülük néhányat!
Fogyó Holdkor kell vetni
A régi gazdák például úgy tartották, hogy a dinnyét fogyó Holdkor kell vetni, növő Holdkor viszont nem érdemes szedni. Különösebb tudományos alapja nincs, inkább azt hiszem, az érés idejét vették figyelembe, és a termés megjelenésétől számítva eltelt idővel számoltak, feltételezem, holdtölténél még nem volt elég érett a gyümölcs. Ezzel együtt jól hangzik, hogy telő Holdnál a dinnye is jobban kerekedik, nem?
„Egyél hozzá kenyeret!"
Az "Egyél hozzá kenyeret!" felkiáltás a mi családunkban előkelőbb helyet foglalt el, mint a házi áldás, mindenhez kenyeret kellett enni, legtöbbször azért, hogy ne fájjon a hasam, de leginkább, azt hiszem, azért, hogy biztosan jóllakjak.
A nagyszüleim nem vagyonos családból származnak, nem csodálom, hogy azt hozták magukkal, hogy inkább egy karéj kenyér minden mellé, az a biztos. A dédim a dinnyét is kenyérrel ette.
Tulajdonképpen előremutató felfogás volt ez, valami gabonatartalmút enni a gyümölcs mellé, bár őt inkább azt hiszem, az motiválta, hogy egy szelet dinnyével nem sokáig lehetett jóllakni, ő meg nem csipegethetett csak úgy, össze-vissza, ha esetleg megéhezett.
A Balkánon úgy tartják: „A jó dinnye magát választja ki”
Vagyis az eladó ösztönösen a jó gyümölcs felé nyúl, és azt adja neked. Hát, tudja a fene. Elképzelhető, hogy a dubrovniki dinnyeárusoknál ez így megy, én faragtam már rá, hogy megkértem a pult túloldalán állót, hogy válasszon nekem.
Szerbiában és Boszniában pedig úgy tartják, hogyha az első dinnyét a család legidősebb tagja vágja fel, akkor bőséges lesz a termés abban az évben.
Alkohollal ne kísérjük, és ne is vacsorára együk a dinnyét
Ami a mediterrán térséget illeti, ott nem javallott dinnye mellé bort inni, mert megfájdítja a gyomrot (a klasszikus vicc szerint meg sört nem ajánlott), illetve estére sem célszerű dinnyét vacsorázni, mert megüli a gyomrunkat. Ezeknek egyébként lehet élettani alapja, főleg akkor, ha valakinek érzékenyebb a gyomra, de általános szabályként azért nem alkalmaznám egyiket sem.
Ezért ne vegyünk magnélkülit
Kínában viszont a dinnye a bőség és a termékenység szimbóluma, mivel ideális esetben mézédes, és sok mag van benne. Úgyhogy, aki bedől a hipermarketeknek, és mag nélküli dinnyét vásárol, az jobb, ha tőlem tudja, hogy a pénzével együtt a jövendő bőséget-jólétet is épp kidobta az ablakon.
Augusztus 10-e után ne vegyél dinnyét!
Ami pedig Lőrincet illeti, úgy tartja a mondás, hogy Lőrinc napjától, azaz augusztus 10-tő romlik a dinnye, onnantól már nem érdemes vásárolni. Ezt, eggyel kevésbé szofisztikáltan, úgy mondják, hogy Lőrinc belepisil a dinnyébe. Az extraforró nyarat tekintve, ez a határidő lehet, hogy kitolódik, mindenesetre a gazdák nyilván megfigyelték, hogy augusztus elejére a dinnyetermés túlesik a csúcspontján, és onnan már csak a maradékból lehet szemezgetni.
Mi még szerencsére csak dinnyeszezon küszöbén toporgunk, úgyhogy kalandra fel, nézegessetek, válogassatok, egyetek minél több jó dinnyét, és aki esetleg megtalálta a tökéletes dinnye titkát, az írja meg nekünk.
