Miközben a kencéket készítem a búcsúbuliba, azon morfondírozom, hogy az unokaétkeztetés többismeretlenes egyenletére egy új megoldó képletet kell találnom.
Egy új ismeretlennel bővült ugyanis a nagyi–unoka kapcsolatunk, mégpedig a távolsággal. Eddig néhány megállónyi buszozással, régebben órányi autózással kellett kalkulálnom, no meg ételszállításra alkalmas dobozokkal, üvegekkel (ismerős ugye a nagyinál glédában álló göngyöleg?), hogy eljuttassam rendeltetési helyére az unokáknak szánt finomságokat. Mostantól kicsit másképp alakulnak a dolgok, mert az egyik unokám messzire kerül. Szerencsére nem kontinensnyi távolságra, de a leküzdendő kilométerek száma jócskán megnő. Nem tudok átugrani hozzájuk egy gőzölgő almás hússal, a frissen kisült „focilabdával”, ahogyan a kakaós krumplifánkot nevezik vagy egy tálnyi tócsnival, hogy csak néhány kedvencet említsek.
Most mindenesetre a búcsúbulira készítem a kötelező májkrémes és túrós kencét, de lesz zelleres és füstölt halas, tojásos-sajtos és libatöpörtyűs krém is. Most közkinccsé teszem a zellerkrémet, de majd a többi is sorra kerül, mert mindegyik biztos siker!
Lássuk a zelleres kencét! Szükséges hozzá:
1 nagyobb fej zeller
15 dkg sonka (vagy párizsi, esetleg füstölt pulykamell), nem szeletelt
1 tubus majonéz
1 pohár tejföl
só
Ha nem kész majonézt használunk, akkor:
2 tojássárgája
1,5 dl étolaj
2 tk porcukor
1 tk mustár
Ha magunk készítjük a majonézt, azt kikeverjük (tojássárgája, só, cukor, mustár, az olajat is cseppenként hozzáadjuk, folytonos keverés közben).
A zellert megtisztítjuk, aztán megreszeljük kisebb lyukú reszelővel (a lereszelt zellerre egy kis citromlevet löttyinthetünk, hogy ne barnuljon meg), a sonkát pedig nagyobb lyukúval, majd mindkettőt elegyítjük a majonézzel. Kis bors vagy borsikafű is mehet bele.
Reményeim szerint a búcsúzók és a búcsúztatók már nem maradnak éhen, és mire mindennel elkészültem – hogy a kiindulási ponthoz visszatérjek –, még valami megoldásfélére is jutottam. Valószínű, hogy amikor már az unokahiány a tűréshatár közelébe jut, és ez még egybe is esik a nagyi finomságai utáni felfokozott vágyódással, akkor a megszállás műveletét fogom gyakorolni. Vagyis felkerekedek, és néhány napra kisajátítom lányomék konyháját, sütök-főzök, etetek, porciózok, mélyhűtök – majd távozom. Ők akkor megkönnyebbülten fellélegeznek, én is kibírom egy ideig, aztán újra kezdjük. Mindenesetre még egyeztetek velük is!
Ha csak pár egyszerű alapanyagod van otthon, és csupán fél óra áll rendelkezésedre a főzésre, akkor dobj össze egy ízletes zöldséglepénykét. Az alábbi receptek olyan ínycsiklandozóak, hogy biztosan mindenki megtalálja közöttük a neki tetszőt.
Mi nagyon odavagyunk a rizses egytálételekért, mert annyiféleképpen lehet őket variálni. Készíthetünk például sült céklás verziót, klasszikus bácskai rizses húst, selymes rizottót vagy különleges prasorizot.
