Amerika kedvenc kocsmai kajája

Amerika kedvenc sörkorcsolyája, a Buffalo-wings tükörfordításban azt jelenti: bölényszárny. Valójában egy ropogós, csípős csirkeszárnyról van szó - kóstolásra erősen ajánlott!

A kocsmakaja az egy külön műfaj. Országonként hatalmas eltérések vannak azt illetően, hogy a poharazás mellé mi a leggyakoribb kínálat. Görögországban valami könnyű meze-szerű krém és olajbogyó. Spanyolországban a megszámlálhatatlanul sokféle és megunhatatlan tapas a jellemző - hajszálvékony sonkák, zöldséges tortillák, kolbászkarikák, friss halak. Amerikában pedig a csirkeszárny - egy olajban sült, vajba forgatott, titkos-csípős szósszal erősen megküldött darab, ami úgy lett kifejlesztve, hogy a felhasznált szalvéta mennyiségétől függetlenül a szósznak legalább a felét szét lehessen kenni arcon, ruhán, terítőn. Nem akarok sznobnak tűnni - elvégre, nálunk e műfaj győztese az üvegbúra alatt fél napokat várakozó hatalmas szelet zsíros deszka lila hagymával, és azért lássuk be, az sem lesz soha Bocuse d'ore-on induló versenyző - , de ettől nekem még nagyon hiányzik.

A Buffalo csirkeszárnyak receptjéért ide kattints!

A Buffalo wings-zel először pár éve Ohióban találkoztam, az étteremben, ahol nyári munka címen tevékenykedtem - hogy mennyire ki voltam borulva az egésztől, azt majd egy másik cikkben kifejtem - és első kóstolásra kifejezetten nem ízlett. Egy olajban tocsogó, túl édes, túl csípős, keményítős szószban ázó, agyonszárított csirkeszárnyat képzeljetek el ipari kéksajt-öntettel és némi fonnyadt halványító zellerrel. Nyilván nem a kaja, hanem az étterem hibája volt, de én azért leálltam a fogyasztásával egy időre. Viszont ahogy - maradva az említett példánál - óriási különbség van egy szeletelt kenyérre kent ipari disznózsíros és a rozskenyeres-kacsazsíros verzió között a zsíros deszka esetében, ugyanúgy el lehet készíteni a Buffalo wingset is igényesen.

A neve egyébként nem a bölényből ered, hanem egy New York állambeli városból, Buffalóból. Egy helyi étteremben, az Anchor bárban készítették először, nem is olyan régen, 1964-ben. Frank Bellissimo, az étterem akkori tulaja azt mesélte, hogy egy nap rossz szállítmányt kapott, és ott állt egy halom csirkeszárnnyal, amit egyébként csak levesbe főztek, így szólt a feleségének, Theresának, hogy legyen kreatív, és oldja meg az ügyet. Theresa ezzel szemben úgy emlékszik, hogy a fiúk, Dominic egyik este pár barátjával későn - és meglehetősen éhesen - érkezett a bárba, ő pedig a maradékokból készített egy gyors vacsorát nekik.

A lelkes ifjúság javaslatára a csípős csirkeszárny végül felkerült a menüre is. Dominic szerint az eset úgy történt, hogy egy péntek éjszaka a bár vendégei sokat fogyasztottak, és ő kérte meg édesanyját, készítsen valami gyors húsos snacket, amit - éjfél elmúltával - a katolikus fogyasztók is értékelni fognak. (Ebben a verzióban külön tetszik az éjfélig a kocsmában ülő hívek böjtjének figyelembe vétele). Mivel a három érintett közül már egyik sem él, soha nem tudjuk meg a valóságot, de talán nem is olyan fontos.

Az eredeti szósz titkos

Az étel egy darabig csak New York államban terjedt el, a nyolcvanas években viszont robbanásszerűen meghódította az egész országot. Amerikában hatalmas kultusza van a sport-bároknak, ahol a szurkolók egy nagyobb adag sör mellett egymást túlkiabálva szurkolhatnak a kedvenc csapatuknak - és ehhez az életérzéshez ugyanúgy hozzátartozik a Buffalo stílusú csirkeszárny, mint a múlton kesergő magyar kocsmázóhoz a fröccs és feles.

A kaja rendkívül népszerű még a többezres baseball és focimeccseken, ahol papírkosárban árulják. Szülővárosában 1977 óta minden évben tartanak csirkeszárny napokat sőt, Philadelphiában csirkeszárnyevő versenyit is rendeznek évente ahol a tavalyi bajnok - egy hölgy - harminc perc alatt 363 csirkeszárnyat termelt be. Ne izguljunk, ennyire azért nem jó a cucc.

A Buffalo csirkeszárnyak receptjéért ide kattints!

Őszintén szólva az eredeti recept nekem még így is túl nehéz, de tény, hogy egy kis átalakítással sok minden kihozható belőle. Az eredeti, buffalói recept természetesen titkos - tudjuk, hogy van benne vaj, cayenne-bors, némi ecet, és egy másik nagy amerikai kedvenc, a Frank's hot sauce. Ezt az ecetből, cayenne borsból és fokhagymából kevert szószt 1920-ban dobták a piacra, és rengeteg grillezett húsnak és szósznak lett az alapja. Természetesen sokat dobott a marketingen, hogy a csirkeszárnyak is ezzel készülnek. Ha nem jutunk hozzá, aggodalomra semmi ok, nyugodtan variáljuk a receptet - az eredeti úgyis csak egy helyen kóstolható - , mi meg bátran legyünk kreatívak ezzel a fogással. Tökéletes kerti bulikra, baráti összejövetelekre, piknikre, mert gyors, nagyon olcsó, és előre elkészíthető. Egyébként pedig ha már a szurkolós evésnél tartunk, mindjárt itt a VB, úgyhogy csirkeszárnyra fel!

A Buffalo csirkeszárnyak receptjéért ide kattints!

Hozzászólások

Címlapról ajánljuk

További cikkek