A kutatók szerint a jelenség egyik lehetséges magyarázata az, hogy a fény éjszaka megzavarja a szervezet természetes biológiai óráját. Ez nemcsak az elalvást és az alvás hosszát befolyásolhatja, hanem olyan élettani folyamatokra is hatással lehet, amelyek hosszabb távon a szív- és érrendszer egészségét érintik.
Mi történik a szívvel, ha éjszaka nincs teljes sötétség?
Az új vizsgálat különlegessége, hogy nem pusztán azt nézte, kialakul-e később szívbetegség azoknál, akik több fénynek vannak kitéve éjszaka. A kutatók a szív szerkezetét és működését is vizsgálták.
Az eredmények szerint a nagyobb éjszakai fényexpozíció olyan változásokkal járt együtt, amelyek több szívüreg működését is érintették. A kutatásban többek között a bal kamra falának megvastagodására, a szívizom tömegének növekedésére, valamint a szív összehúzódási teljesítményének romlására utaló jeleket találtak. A jobb pitvar és a jobb kamra esetében szintén megfigyeltek kedvezőtlen változásokat.
Ez azért érdekes, mert ezek a változások akár jóval azelőtt megjelenhetnek, hogy valakinél ténylegesen diagnosztizálnának szív- és érrendszeri betegséget.
Nem feltétlenül a fény az egyetlen felelős
A vizsgálat elsősorban összefüggéseket tárt fel
Az egyik lehetséges közvetítő tényező maga az alvás lehet: a kutatók szerint az éjszakai fény nagyobb mértékű kitettsége rövidebb alvási idővel járt együtt, és az alvás hossza részben közvetíthette a fény és a szívben megfigyelt változások közötti kapcsolatot.
A háttérben ugyanakkor más mechanizmusok is állhatnak. Az éjszakai fény elnyomhatja a melatonin termelődését, megzavarhatja a cirkadián ritmust, és hatással lehet az autonóm idegrendszer, az anyagcsere és a gyulladásos folyamatok működésére is.
Már korábbi kutatások is figyelmeztettek
Az új eredmény nem teljesen előzmény nélküli. Egy korábbi, nagyszabású vizsgálat közel 89 ezer, 40 év feletti ember adatait elemezte, akik csuklón viselhető fényérzékelőkkel rögzítették a fénykörnyezetüket.
A kutatók azt találták, hogy a nagyobb éjszakai fényexpozíció magasabb kockázattal járt együtt több szív- és érrendszeri betegség, köztük a koszorúér-betegség, a szívinfarktus, a szívelégtelenség, a pitvarfibrilláció és a stroke esetében. Az összefüggések akkor is fennmaradtak, amikor többek között az alvást, a fizikai aktivitást és más ismert kockázati tényezőket figyelembe vettek.
Az új kutatás ehhez egy fontos adalékkal járul hozzá: azt sugallja, hogy az éjszakai fény nemcsak statisztikailag kapcsolódhat a későbbi szív- és érrendszeri problémákhoz, hanem már korábbi, szerkezeti és működésbeli változásokkal is összefügghet.
Mit tehetünk a hálószobában?
A kutatási eredmények alapján ésszerű lehet arra törekedni, hogy alvás közben minél sötétebb környezetet teremtsünk.
Ez jelentheti például azt, hogy:
- lekapcsoljuk a hálószobában a felesleges fényforrásokat, ledeket, kijelzőket
- a telefon kijelzőjét ne használjuk közvetlenül elalvás előtt,
- szükség esetén sötétítőfüggönyt alkalmazunk,
- az utcai lámpák vagy más külső fényforrások ellen igyekszünk elsötétíteni a hálószobát,
- ha éjszaka szükség van fényre, lehetőleg csak minimális megvilágítást használunk.
A cél azonban nem az, hogy napközben kerüljük a fényt. Éppen ellenkezőleg: a természetes nappali fény fontos szerepet játszik a szervezet biológiai órájának szabályozásában.
A probléma elsősorban az lehet, ha a szervezet nappal kevés, éjszaka pedig túl sok fényt kap.
