7 pilisi hely a pékségtől az étteremig, amit mindenképp érdemes kipróbálnod!

Hétvégén vagy hétköznap, a Pilisben barangolni csodálatos élmény. Persze jó, ha csomagolsz magadnak elemózsiát az útra, de szerencsére számos hely van a Pilisben, ahol a fáradt utazó megpihenhet, jókat ehet és finomakat ihat. Összegyűjtöttük kedvenceinket a kézműves pékségtől a specialty kávézón át a családi étteremig.

Piliborosjenő

Mandelbrot pékség

Budapesten el vagyunk kényeztetve kézműves pékségekkel, de olyannal biztosan nem találkozhatunk, mint a pilisborosjenői Mandelbrot, ami egy Kádár-kocka egykori lakószobáit tölti be frissen sült kenyér- és croissant-illattal. Ez nem véletlen, a Mandelbrot koncepciója ugyanis túlmutat egy üzlethelyiség keretein: közösségi térnek szánták, ahol le lehet ülni beszélgetni a kakaóscsiga-majszolás mellett, számos helyi termelők és alkotók termékeiből lehet válogatni, a hatalmas hátsó kertben pedig rendszeresen tartanak rendezvényeket, sőt, még saját jazzfesztiváljuk is van.

Kenyerek terén háromfajta alkotja az állandóan elérhető alapkínálatot, ezek a fehér, félbarna és teljes kiőrlésű tönköly, csütörtökön ezen felül burgonyás, pénteken aszalt paradicsomos-rozmaringos félbarna készül, mindegyik szigorúan vadkovásszal, élesztő nélkül. Egy fél kilós vekni 400-500 Ft, a kilós 800-1000 Ft. A budapesti árszínvonalhoz szokva ezek igencsak barátinak mondhatók, croissant-t már 300 Ft-ért kapni, de a minőség terén semmi panaszra sem lehet okunk. A kakaós csiga közepe mennyei, a félbarna cipó kívül ropogós, belül pedig puha és könnyű, de nem lyukacsos.

A németes hangzású Mandelbrot nevet pedig nemcsak azért választották, mert mandulás kenyeret jelent, hanem mert egy híres matematikus volt, és Korányi Gergő, a pékség egyik alapítója maga is matematikusi végzettséggel rendelkezik. A diploma megszerzése után a matematikusi pálya helyett azonban péknek szegődött, mert szeretett volna valamit fizikailag létrehozni, és úgy adódott, hogy ez a kenyér lett. Két homlokegyenest eltérő helyen, a Príma pékség kenyérgyárában és a Pékműhely kézműves boltjában szerzett tapasztalatot. A kenyérsütésbe hagyományteremtő jelleggel kóstolt bele, a barátainak akart a szilveszteri mulatozást követően kenyeret sütni a nyaralójuk kemencéjében. Az első próbálkozás hamvába holt, teljesen odaégette a kenyeret, és ez a kudarc arra inspirálta, hogy tovább próbálkozzon.

Az egyetlen bánatunk, hogy hétvégén és ünnepnapokon nincsenek nyitva, mivel Gergő olyan munkahelyet szeretett volna megteremteni, ahol szívesen dolgozna beosztottként, és a pihenésre a pékeknek is szüksége van.

Hajnali Sörfőzők

Pilisborosjenő nagyjából 3500 fős település, de már saját kraft sörmárkával büszkélkedhet: ez Hajnali Sörfőzők névre hallgat. Két fiatal, Marton Gergely és Gyenis Péter öt-hat évvel ezelőtt kezdett el kacérkodni a sörfőzéssel, mára pedig Andris és Péter is sörfőző képesítéssel rendelkeznek, és 2019 augusztusa óta cégformában teszik ezt. Gerilla módban üzemelnek, vagyis egyelőre nincs saját sörfőzdéjük, hanem helyet bérelnek, most épp a Reketye Sörfőzőben, itt készítik például Soft Auróra, Fraktál és Sramli névre hallgató nedűiket. Első sörük a Fraktál volt, ami egy west coast IPA, négyféle amerikai komlóból, grapefruitos, pomelós jegyekkel. Készítenek még Sramli néven italt, ami egy bajor búzasör.

Hosszú tanulási folyamat vezetett odáig, hogy mostanra már stabilan ki tudják szolgálni a keresletet. Elsősörban lokális szinten gondolkoznak, helyben értékesítik a söröket, illetve számos pilisborosjenői rendezvényen ott vannak, de járnak különböző fesztiválokra is. Budapesten többek között a Beerselection üzletében és a Crafty-ban lehet belekóstolni a termékeikbe.

Külön szót érdemel még a csomagolásuk. A korábbi üveget mostanra alumíniumdobozra cserélték, ez ugyanis ez a sör minőségének is jót tesz. A dobozokon megjelenő izgalmas és meseszerű grafikákat Vida Zsófia és Pethő Lili tervezte a Kiscsipesz_Studiotól, ügyelve arra, hogy a képi világ összhangban legyen az adott sör karakterével.

Jani Papa Pincéje

Jani Papa Pincéjében az első meglepetés akkor éri az embert, amikor a zöldellő szőlőtőkék fölött megpillantja a Parlament sziluettjét. A dombról ugyanis nemcsak az elterülő völgyre nyílik csodálatos kilátás, hanem Budapest távoli nyüzsgésére is. Az első ámulat után pedig megérkezik Jani papa, aki a maga 82 évével minden tudás birtoklója, ami a bortermesztést és a környék történetét illeti. Pár éve segítsége is akadt Marci unokája személyében, a generációk közötti különbség azonban a borokról alkotott nézeteikben is meglátszik. Míg Jani papa az oxidált, mélyebb, diós jegyekkel jellemezhető nehezebb borokat részesíti előnyben, Marci igyekszik a korszellemnek megfelelő ízlés felé terelni a pincészetet, és könnyen érthető, friss, üde, ropogós savakkal rendelkező borokat készíteni. Őt elsősorban a natúrborok érdeklik, vagyis hogy minél kevesebb beavatkozással készítsék a borokat, ezzel érvényre juttatva a terület adottságait. Ez a kettősség a nagypapa és unoka csipkelődésén túl csak pozitív hatással van a borokra.

Ezt bizonyítja a számos díj, amit az évek során nyertek, egyúttal tökéletesen rácáfol arra a vélekedésre, hogy rengeteg pénz és a legmodernebb eszközök szükségesek a kiváló borok készítéséhez. Tavaly a merlot rozéjukkal az Ister-Granum nemzetközi borversenyén elnyerték a legjobb rozé címét, de mosolyogva mesélték, hogy a Nyakas-hegy saját versenyén a chardonnay-jukkal győzedelmeskedtek.

A mészkőtalaj miatt egyéves borokat készítenek, és elsősorban a helyi értékesítésre fókuszálnak, Pilisborosjenőn több helyen kapható a kilencféle boruk, de a legnagyobb élmény mégis náluk megvásárolni a palackokat, mert egy üveg bornál itt sokkal többet kap az ember. Egyébként Marci rendszeresen szervez programokat a szőlőbe, amikor egyszerre lehet élvezni a természet szépségét és a jó borokat.

Pilisvörösvár

Mozaik kávézó

Hiba lenne azt gondolni, hogy az újhullámos kávézók forradalma megrekedt Budapest határai között. Ahogy arról a nyáron írtunk, nagyon jó specialty kávézók vannak például Szegeden, és idén március óta már Pilisvörösvár is büszkélkedhet sajáttal. Bár a nyitás örömét elmosta a koronavírus hulláma, most újult erővel várják a finom kávé rajongóit a Mozaikban, amit Iflinger Zsolt alapított, miután otthagyta vámtiszti munkáját, hogy szenvedélyével, a fekete itallal foglalkozhasson. A vámtiszti munka mégis fontos állomás volt a saját kávézóig vezető úton: első állomáshelye Záhony volt, innen járt át gyakran Kisvárdára kávézni, és ismerkedett meg a Warda Coffee Roaster alapítóival, akikkel a mai napig megmaradt a kapcsolat, a Mozaikban is a Warda kávéit szolgálják fel. Budapestre kerülve a főállás mellett a Warm Cupban főzte a kávét, és workshopokon képezte magát, majd az első igazi barista munkahelye a Fabrik lett.

A Mozaik megnyitásával egy igazi álom vált valóra, ahol minden Zsolt ízlését és kávéról alkotott nézeteit tükrözi. A padlót színes csempelapok alkotják, amelyek tökéletes hátteret adnak a flat white-okról lőtt Insta-fotókhoz. A hangulat fiatalos, világos, a kávégép csillog-villog.

Kétféle kávét tartanak, egy csokis, mogyorós jegyekkel jellemezhető Várdán pörkölt brazilt, mellette egy-két hetente cserélik a savanykásabb újhullámost, ottjártunkkor egy mosott etióp volt terítéken. Filteren három opció van, emellett otthonra is lehet vásárolni kávét. A koffeinmentes felhozatalt a chia latte mellett a Zhao Zhou teák bővítik. Vasárnap nincsenek nyitva, de rengeteg tematikus eseményük van a hazai gasztronómia képviselőivel, így például a Gentry Coffee-val tartottak Sunday Brunch-ot, kollaboráltak már az Artizánnal, a Badass Coffee & Donuttal és az Igaziolivával.

Rotburger látványsörfőzde, söröző és sörkert

Ha valaki elsétál Pilisvörösváron a Szabadság utca 22. szám mellett, semmi sem árulkodik róla, hogy a kerítés túloldalán egy aprócska bajor világ rejtőzik. A gyönyörűen rendezett kert után egy a germán vidékekre jellemző vastag fagerendás házba lép be a vendég, és ha még nem jött volna át a hely szelleme, a Bayern-München focicsapat sáljaival és egyéb relikviáival díszített falak gondoskodnak róla, hogy meglegyen az alaphangulat a sörözéshez.

A Rotburger sörfőzdét 1993-ban, a rendszerváltás káoszában családi vállalkozásként alapították, ám a nagy vállalkozási kedvben nyitott más házi sörfőzdékkel ellentetében, amelyek hamar tönkrementek, a szaktudás és elhivatottság révén a Rotburger a mai napig virágzik.

Az asztaloktól mindössze egy üveglap választja el a sörfőzdét, ahol akár 1000 litert is le tudnak főzni egy nap, így pontosan lehet látni, honnan kerül a nedű az üvegekbe és a poharakba. Eredetileg világos és barna sört készítettek, ma pedig már hétféle italt kínálnak, emellett az aktuális trendekhez igazodva gyümölcsös söröket is készítenek: például lehet kérni a csapról meggyes és málnás búzát, illetve a szezonális, így a karácsonyi sörök klasszikus csatos üvegben kaphatóak. Persze az ember sörözés közben meg is éhezik, erre pedig igazi nagyágyúkat kínálnak: házi bajor kolbászt házi mustárral és az ikonikus bajor pereccel, ami a pilisszentiváni Perecpéktől érkezik.

Egy ideje pizzákkal újítottak, de ezt is olyan bajoros módon tették, és olyan ízkavalkádokkal szolgálnak, mint a München pizza, aminél a tésztára káposzta, kolbász és mustáros szósz kerül. És hogy teljes legyen a bajor hangulat, a sörfőzde (aminek neve egyébként Vörösvár tükörfordításban) születésnapjával összekötve mini Octoberfestet is tartanak, rengeteg sörrel, kolbásszal és jó hangulattal.

Stube

A Stube a tökéletes családi étterem akár hétköznap, akár hétvégén, akár egy közös ebédre vagy vacsorára. A kellemes hangulatú helyen szintén a vastag fa bútorok dominálnak, az otthonos érzetet pedig a hatalmas kemence nyomatékosítja. Az étlap nem túlságosan hosszú, de bőséges, és a fogások összeállításánál kimondottan figyeltek arra, hogy a legkisebbektől a válogatós tiniken és húsimádókon át a nagymamáig mindenki megtalálja azt az ételt, ami a hét fénypontjává teszi a Stubéban tett látogatást.

Bár az étterem alapítói, Müller Edina és Áy Zsófia mindketten svábok, nem szerettek volna kimondottan sváb étterem lenni. Az ételek terén a változatosságra és a kiváló ízekre törekedtek, így a hamburger mellett tökéletesen megfér a szalontüdő, a saját kemencében sülő pizza, a sváb bableves burgonyagombóccal vagy épp a jellegzetesen sváb stungi. A sváb származást inkább a dolgos, szorgalmas hozzáállásban hozzák, ami érződik mind az ételeken, mind az éttermen. Hétvégén merészebb fogásokkal edukálják a látogatókat a sváb kulinária terén, illetve sváb bulikat, a törzsvendégeknek pedig borvacsorákat is tartanak.

Sem Edina, sem Zsófia nem vendéglátással foglalkozott korábban, ám kilenc éve nyitottak egy sörözőt, ami egy olyan úton indította el őket, amire maguk sem gondoltak. Eleinte csak sörkorcsolyákat kínáltak, a pizzakemence elkészülte után jöttek a pizzák, majd a BBQ, és végül egy teljes körű étteremmé váltak, ahol minden házi, a hamburgerbuci és a tészták is, sőt, saját készítésű eperlekvárjuk is van. A kemencében pedig, aminek tégláit egy csodálatos kemenceépítő mester készítette, nemcsak a pizza készül, hanem számos ételt betesznek oda az elkészülte után, mondhatni rápirítanak kicsit, ezzel egy pluszt ízt adva a fogásnak. Így lesz tökéletes a jellegzetes sváb desszert: a túróval töltött zsemle, amit vaníliával öntenek nyakon.

Pilisszentiván

Jókenyér Üzem és Mintabolt

Budapest utcáiról mindenkinek ismerősek lehetnek a Jókenyér üzletei, de ha ezekkel nem is, a cég péktermékeivel biztosan találkozott már a szupermarketek polcain. Azt azonban talán kevesen tudják, hogy ezeket a Budapesttől mindössze 20 perc autóútra lévő, 2009-ben befejezett pilisszentiváni üzemben készítik.

A mintabolt egy jó ok, hogy benézzünk hozzájuk, kirándulás közben különösen fontos figyelni az energia-utánpótlásra, a varázslat azonban az emeleten történik: a hatalmas üvegfalnak köszönhetően a szemünk előtt készítik a kenyereket, kifliket, croissant-okat, briósokat, táskákat és megannyi pékterméket. A látványpékség fogalma itt egészen új értelmet nyer. A hatalmas csarnokban 60 pék tevékenykedik a gépek mellett, hogy elkészítsék a napi 10 tonna terméket. Bár a gyártás során a legmodernebb technikákat alkalmazzák – például hővisszanyerő rendszerük van, vagyis a kemencék melegét használják a víz felmelegítésére - , a kenyér legalapvetőbb receptjén nem változtattak az elmúlt 25 évben: liszt, víz, só, élesztő és kovász kerül minden veknibe, semmi más. Se adalékanyagok, se tartósítószerek, helyette használnak 25 éves kovászt, és a saját automatizált malmukban őrlik a gabonát.

A birodalom Ludwig Klára, a Jókenyér egyik alapítója alá tartozik, aki annak ellenére, hogy egy ilyen hatalmas céget igazgat, a mai napig azt vallja, hogy ő „egy solymári sváb lány, akit az Isten is péknek teremtett.” A kenyérsütést a nagymamája mellett sajátította el, majd az iskola befejezése után Németországba ment pékként dolgozni. Itt ismerkedett meg az itthon akkor még kevéssé elterjedt magvas és rozskenyérrel, valamint itt találkozott férjével, akivel aztán Magyarországon megalapították a Jókenyeret.

Bár a Jókenyér fő terméke a pékáru, Solymáron, az első üzemük helyén most a cukrászat működik, nem is kis sikerrel: Dienes Andrea cukrászmesterrel karöltve ők nyerték el idén az Ország cukormentes tortája címet Szentivánéji álom kreációjukkal. Nem érdemes kihagyni!

Szerző: Szász Nóri