A világhódító olasz és kínai konyha mellett sok más nemzet konyhája is helyet kapott a „kedvenc idegen konyhák" versenyében – a világon bárhol járunk, thai, török, görög, arab, indiai, francia büfékbe-éttermekbe botlunk. De ha nem lenne a már említett svéd bútorbolt, azt sem tudnánk, mi fán terem a skandináv konyha. Hal, krumpli, kapor, áfonya – nehogy azt higgyük, hogy a skandináv konyha itt véget ér! Talán nem annyira színes, mint az olasz, nem olyan kifinomult, mint a francia, biztos, hogy nem olyan zsíros, mint az amerikai, de a modern konyha kívánalmainak nagyon is megfelel – nem véletlen, hogy az idei Bocuse d'Ore-on az első három dobogós a norvég, a svéd és a dán csapat lett. Valamit azért mégiscsak tudnak ott északon!
Ételek Amerika születésnapjára >>
Mégis, mi olyan jó bennük? Egyrészt, általában letisztult ízekkel dolgoznak – a skandináv konyha olyan, mint a svéd bútor – egyszerű, ízléses, kényelmes és praktikus. Egy adott étel általában egy ízre fókuszál, és az is marad a mérvadó. Ehhez azonban megpróbálják megkeresni a legkiválóbb alapanyagokat – amivel tulajdonképpen meg is ragadták a modern európai konyha esszenciáját. Így persze nem csoda, ha ilyen eredményeket érnek el... De haladjunk sorjában. A skandináv konyha fogalomba tartozó országok: Svédország, Norvégia, Finnország, Dánia és Izland. Mindegyik országnak megvan a maga különlegessége, jellegükben azonban erősen hasonlítanak. Történelmük során, bár voltak nehéz időszakaik, nem foglalta el őket senki több száz évre, így a külföldi konyhák behatása sem annyira jellemző. Az étkezési rend kialakulásában természetesen hatalmas szerepet játszott az országok földrajzi elhelyezkedése – a rövid, hűvös nyár és a hosszú, hideg tél, a viszonylag kevés termőföld, a vizekben és erdőkben gazdag területek miatt sajátos és jellegzetes konyhakultúra alakult ki északon.
Az étkezések általában erősen proteinorientáltak – húst esznek hússal, esetleg halat hallal. A tradicionális reggeli étel a teljes kiőrlésű, rozsból készült kenyér és tej volt, de ma már ők is szívesen fogyasztanak péksüteményt és müzlit ébredés után. Kávéban nem erősek, inkább tejes italokat, tejet, aludttejet kortyolnak valamilyen pékáruval a kiegészítő étkezéseknél, a fő étkezésekkor azonban a hús és a hal a domináns. Húsból a marha és a szárnyas mellett a vadhús fogyasztása kiemelkedő – mindegy, hogy rénszarvas, medve vagy nyúl, egy nagyobb svéd boltban mindet megtaláljuk. Mivel ezeknek az országoknak hatalmas területű a tengerpartjuk és sok az édesvízi tó, rengeteg hal és tengeri herkentyű kerül az asztalra. Szintén az erdők ajándéka a gomba – a skandináv országok gombás receptjeiből egy külön szakácskönyvet lehetne írni.
A pékáruk általában nem búzalisztből készülnek, a fehér liszt a finomabb péksütemények alapja maradt, a mindennapi kenyér rozsból, hajdinából készül, sötét színű, és akár egy hétig is friss marad. Köretként általában burgonya jár, a kevés zöldség miatt nem a hússal együtt, inkább különálló salátaként fogyasztják. Rendkívül ízletes, ma nagyon trendinek számító köreteik vannak télálló gyökerekből – a sült cékla, sült gyökér vagy sült répa tökéletes kísérője egy ízletes, vastag rénszarvas-steaknek! A hagyományos kaporszószos főtt krumpli sem kötelező azonban – a svéd konyha egyik legjobb körete a keresztben bevagdosott, sütőben sült egész burgonya, a hasselback.
A jövő héten még több érdekességet tudhattok meg a skandináv konyháról!
