Macaron, brownie, muffin – helyre kis édességek, amelyeket imádunk. De mikor ettetek, készítettek utoljára valamilyen híres, magyar cukrászsüteményt? Egyre inkább mellőzött, valaha volt kedvenceinket lassan már a cukrászdában sem lehet a megszokott minőségben kapni – pedig mindegyiknek izgalmas története, és mennyi íze van!
Somlói galuska
Vele kezdjük a sort, hiszen egyrészt kivétel – nem sütemény, hanem desszert – , másrészt, ha a magyar sütiket vesszük, talán vele bántak el leginkább az éttermek és a cukrászdák. Az igazi somlói három, különböző, rumos sziruppal locsolt piskótából áll, a köztük megbúvó főzött vaníliakrémet mazsola és dió tarkítja, a tetején pedig baracklekvár és kakaó van. Tálaláskor csokoládészósszal és valódi tejszínhabbal tálaljuk, miután kanállal galuskákat szaggattunk belőle. Ilyen somlóival azonban elég ritkán találkozunk, sokkal gyakoribb a kockára vágott piskóta vaníliapudinggal, ipari csokiszósszal és flakonos tejszínhabbal. A fenséges desszert már csak azért is megérdemli a tiszteletet, mert világkiállításra született: 1958-ban, a brüsszeli eseményre alkotta meg Szőcs Béla cukrászmester.
Dobos-torta
Dobos C. József hallhatatlan remekműve egykor egész Európát lázban tartotta. 1885-ben egy budapesti kiállításon debütált Dobos pavilonjában, az éppen itt tartózkodó Ferenc József és az ő Sissy-je elsőként kóstolhatták meg a karamell tetejű süteményt. Forradalmi darabnak számított, hiszen az akkori cukrászati remekművek főzött krémes, többemeletes, tejszínhabos csodák voltak, melyekhez képest a piskótás-vajkrémes süti nagyon egyszerűnek számított. Pont ebben rejlett sikerének titka – olyan karriert futott be, amit kevés sütemény tud felmutatni. Pár hónap alatt Párizsból, Berlinből és Brüsszelből is érkeztek rendelések, a cukrász kénytelen volt egy speciális fadobozt is feltalálni, hogy sérülésmentesen szállíthassák védencét. A forradalmi süteményt egyébként a véletlen szülte: Dobos inasa vajköpüléskor só helyett véletlenül porcukrot tett a krémbe. A mester felismerte, micsoda kincset talált, azt azonban valószínűleg nem gondolta, hogy a vajas krém 125 év után is az egyik legnépszerűbb cukrászati alapanyag lesz.
Rákóczi túróslepény
Nem, nem Rákóczi fejedelemről kapta a nevét, hanem a méltatlanul elfeledett Rákóczi János szakácsmesterről. Rákóczi úr páratlan szakácstehetség volt, kora Széll Tamása, aki élt, tanult, és dolgozott Párizsban, de megfordult Londonban, Brüsszelben, Bécsben és Berlinben is, sőt, konyhafőnöke volt a lillafüredi Palotaszállónak és a Gellért Hotelnek is. A híres túrós a Somlóival egy időben, a Brüsszeli Világkiállításra készült, és a régi magyar lepények hagyományát volt hivatott bemutatni modern formában. Mintha ma valaki megalkotná a hájassüti-macaront. Egy biztos: nagyot alkotott Rákóczi mester, és mivel az ő süteményét is megtépázták az idők és a magyar cukrászdák, készítsük el inkább otthon magunk!
Rigó Jancsi
Talán nincs is még egy süti, melynek neve egy ilyen romantikus történethez kötődne. Rigó Jancsi a 19. század egyik híres prímása volt, akiért bomlott az asszonynép. Többek között egy amerikai milliomos lány, aki nem mellesleg egy belga herceg felesége volt, és akit annyira megbabonázott a prímás tüzes játéka, hogy otthagyta a férjét, és nyolc évig Rigó Jancsival csavargott a világban. A történetnek nem lett ugyan happy end a vége, de az a pesti cukrász, akinek az üzletében az akkor még friss párocska szerelme hajnalán együtt falatozta a mester frissen kitalált nagyon csokis süteményét, mindenesetre jól járt vele. A párt figyelve elnevezte a süteményt Rigó Jancsinak – és milyen jól tette! A prímásra ma már alig emlékszünk, Clara Wardra még kevésbé, a cukrász nevét pedig talán csak lexikonok őrzik. A Rigó Jancsi sikere azonban még mindig töretlen!
