A nyár egyik kardinális kérdése a fényvédőhasználat. Sajnos még mindig vannak „fényvédőtagadók”, akik tartanak a bolti termékektől, és inkább „natúr” megoldásokat vetnek be sugárzás elleni védelem gyanánt: kókuszolajjal kenegetik a bőrükre vagy sok répát fogyasztanak. Ez azonban biztos recept a leégésre vagy akár a halálos kimenetelű bőrrákra. Eláruljuk, miért inkább a serpenyőbe kend a kókuszolajat, mint a bőrödre napozáskor, és melyek azok az ételek, amelyekkel támogathatod bőröd egészségét a nyári hónapokban (a megfelelő fényvédelem mellett!).
Napozás és melanintermelés
Egyesek szinte pillanatok alatt rákvörösre pirulnak, ahogy kilépnek a Napra, mások viszont ilyen kellemetlen mellékhatások nélkül barnulnak nyáron. Ennek oka, hogy mindannyian különböző mennyiségű és minőségű melanint termelünk.
A melanin a bőr bazális rétegében található, melanocita nevű sejtjeink által termelt pigment. Ezután a melanin átkerül a keratinocitákba, a bőr teljes külső rétegét alkotó sejtekbe, amelyek 21 naponként lehámlanak.
A melanin a keratinociták sejtmagjait esernyőként borítja be egyfajta védőréteget képezve: a pigment megakadályozza, hogy a napsugarak károsítsák a bőrsejteket, és égési sérüléseket vagy akár bőrrákot okozzanak.
Mindenki két alapvető melanintípust termel. Az első az eumelanin, vagyis a „jó” melanin, a másik pedig a feomelanin, vagyis a „rossz” melanin. A feomelanin narancsvörös színű, az eumelanin viszont sötétbarna vagy fekete színű. A kétféle pigment közötti arány az, ami a különbséget okozza az egyes emberek barnulási képessége között. A nagyobb mennyiségű eumelaninnal rendelkező emberek bőre gyorsabban sötétedik napozáskor, így jobban védve vannak a leégéssel szemben.
Ugyan a bőrrák kialakulásában több tényező is szerepet játszik, így például a genetikai háttér, bőrtípus, bőrszín, kórelőzmény, fő kiváltó oka a napozás (vagy szoláriumozás), mivel ilyenkor a bőr ki van téve az UV sugarak (A, B és C) káros hatásainak.
A kókuszolajat inkább a serpenyőbe kend, ne magadra
Tele az internet barkács fényvédő receptekkel, amelyeknek fő összetevője általában a kókuszolaj. Ez a hiedelem feltehetően egy 2009-es tanulmány nyomán kapott szárnyra, amely arra jutott, hogy a kókuszolaj SPF 7-es fényvédő faktorral rendelkezik, ezáltal fényvédőként is működhet. Ezt a tanulmányt azonban petri-csészében végezték, nem emberi bőrön. Ez sok teret hagy a pontatlanságnak.
Az SPF 7 faktor egyébként sem nyújt megfelelő fényvédelmet, sőt, el sem éri az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) által ajánlott minimum SPF 15-ös értéket.
Ráadásul a kókuszolaj csak az ultraibolya sugarak 20%-át blokkolja, szemben a naptej 97%-ával.
A répa egészséges, de nem nyújt elegendő védelmet
Nem, a fényvédelmet megenni sem lehet. Nyuszivá változhatsz és több kiló répát is elrágcsálhatsz egy Nap, az UV sugárzás ellen ez nem lesz elég. Ez azonban nem jelenti, hogy ne lenne előnyös a bőr védelme szempontjából bizonyos ételeket fogyasztani.
Önmagában a sárgarépa és más zöldségek fogyasztása nincs hatással a melanin termelésére. Viszont, szervezetünk a béta-karotint A-vitaminná alakítja, amely létfontosságú a bőr egészségéhez.
A sárgarépa mellett több élelmiszer is van, amely gazdag ebben a tápanyagban, így az olyan leveles zöldségek, mint a kelkáposzta és a spenót. A leveles zöldek ezen felül magas lutein- és zeaxantin-antioxidáns-tartalmúak, amik védelmet nyújtanak a ráncosodás, a napsugárzás okozta károsodások, sőt, még a bőrrák ellen is (kellő fényvédelemmel kiegészítve természetesen).
Emellett az őszibarack, sárgabarack, paprika, dinnye és cseresznye is nagyobb mennyiségben tartalmaz béta-karotint.
A galériánkra kattintva megtudhatod, mely ételek segítenek, a fényvédelem mellett:
5 fotó
A fényvédőt nem helyettesítik, de az alábbi ételek segíthetnek megerősíteni a bőrödet, különösen az olyan környezeti hatások ellen, mint a napsugárzás.
További izgalmas életmódcikkek itt:
