Ma, október 11-én van az Elhízás Világnapja. Azt valószínűleg mindannyian hallottuk már, hogy mára az elhízás járványszerűvé vált a Föld népessége körében. Ugyanakkor ijesztő hír, hogy ez a jelenség már nem csak a felnőtt lakosságot, hanem a gyerekeket is nagy mértékben érinti - és nem csak a világ másik részén, hanem hazánkban is.
A gyermekek obezitológiai ellátásának korszerűsítése érdekében az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) vezetésével felmérést végeztek, melynek eredményeként több szakmai szervezet, köztük a Magyar Gyermekorvosok Társasága, a Magyar Elhízástudományi Társaság (MET), a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) és a Magyar Védőnők Egyesülete (MAVE) egy olyan közös szakmai cselekvési tervet, javaslatot készítenek elő, mely jelentősen javíthat az elhízott gyermekek ellátásán.
A gyermekkori elhízás előfordulása 2010 óta hazánkban stabilizálódni látszik, de átlagosan még mindig minden negyedik gyermek túlsúlyos vagy elhízott és az arány jelentős régiós különbségeket mutat – derül ki az OGYÉI és a MDSZ adataiból, amit az intézetek az Elhízás Világnapja kapcsán közös közleményben adtak ki. A középiskolás évek végére átlagosan minden 30 tanulóból 1 súlyosan elhízott (3,3%) a 2017-2018-as NETFIT® adatok elemzése alapján.
A súlyos elhízás előfordulása Magyarországon gyermekkorban átlagosan kb. 2,1%. Ha ezt az arányt visszavetítjük a legutolsó népszámlálás eredményeire, akkor a legóvatosabb becslés szerint is hazánkban ma körülbelül 20 000 súlyosan elhízott gyermek él, ez nagyjából megfelel Hatvan város teljes lakosságának. A súlyos elhízás előfordulása összefügg a család szociális és gazdasági helyzetével, így nem meglepő, hogy a legmagasabb előfordulási arányokat az Észak-Magyarországi és az Észak-Alföldi régiókban találták, míg a legalacsonyabb százalékokat Közép-Magyarországon.
Mivel az elhízás kezelése egy összetett, több szakember együttműködését igénylő feladat, amelyre ritkán van koordináltan lehetőség, ezek a gyermekek, illetve családok sokat szenvednek. Nemcsak azért, mert az elhízás, különösen a súlyos elhízás már gyermekkorban is számos krónikus, nem fertőző megbetegedés kockázatát növeli (pl. cukorbetegség, asztma, de a magas vérnyomás, a depresszió előfordulása is gyakoribb). Hanem azért is, mert ezek a gyermekek az iskolában is általában a kortárs bántalmazás célpontjai, tanulmányi eredményük rosszabb és többet is hiányoznak, mint normál súlyú társaik. Nem véletlen, hogy idén az Elhízás Világnapjának témája világviszonylatban a stigmatizáció visszaszorítása. Többek között ezért is fontos lenne, hogy meg tudjuk előzni a kórkép kialakulását.
További jelentős probléma, hogy a túlsúly és az elhízás, valamint a következményesen megjelenő társbetegségek rendkívül nagy terhet jelentenek az egészségügyi ellátórendszer számára is. Egy nemrég Írországban megjelent publikáció szerint az élethosszon át jelentkező kiadások átlagosan, gyermekenként kb. 16 ezer euróra (~5,2 millió Ft) tehetők. Bár az elemzések Írországra vonatkozóan történtek, de hazánkban is hasonló arányokra számítunk.
Figyelembe véve az állapot súlyosságát és a szövődmények kialakulásának magas kockázatát, az egészségügyi ellátórendszer figyelme érthető módon a súlyosan elhízott gyermekek kezelésére irányul. A jóval nagyobb esetszám miatt azonban súlyosabb egészségügyi és gazdasági terhet jelentenek a kevésbé elhízott gyermekek, akik sokszor teljesen elkerülik az ellátórendszert. Ebben az esetben a sikeres beavatkozás gátjai a diagnózis hiánya mellett az inaktív életmódot és a szükségesnél magasabb kalóriabevitelt propagáló és támogató környezeti, kulturális és gazdasági tényezők pl. az iskolák közelében lévő gyorséttermek, az egészséges táplálkozásba kevéssé illeszthető élelmiszerek gyermekeket célzó reklámja vagy a számítógép és mobiltelefon előtt ülve eltöltött hosszú órák száma.
Az elmúlt pár évben számos jelentős, a gyermekkori elhízás megelőzésére és kezelésére irányuló intézkedés történt hazánkban. Ide tartozik a mindennapos testnevelés, a közétkeztetési rendelet vagy a népegészségügyi termékadó bevezetése, az iskolai büfék és áruautomaták kínálatának egészségesebbé tételére irányuló jogszabályi környezet kialakítása, illetve az iskola-egészségügyi szűrések rendszerének megerősítése, melynek korszerűsítésén egy ágazatközi munkacsoport jelenleg is dolgozik. Ennek ellenére, ha jelentős eredményeket akarunk elérni, akkor tervezetten és összehangoltan kell beavatkozni a családok, a környezet és az ellátórendszer szintjén egyaránt. Ezt felismerve egyre szorosabb az együttműködés a sport, az oktatás, az egészségügy és a szociális területek között, hogy közösen tudjunk tenni a gyermekek egészségéért.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Ezeket olvastad már?
Lehangoló jelentés: túlsúlyos nemzet vagyunk, de ez a legtöbbeket nem...
A magyar lakosság többsége súlytöbblettel küzd, viszont jó részüket ez egyáltalán nem zavarja. A 15 év felettieknek csupán 40 százaléka tekinthető normál testsúlyúnak.
Nosalty
5 mondat, amit soha ne mondj egy fogyókúrázónak!
A sikeres fogyókúrát nagy mértékben segíti a támogató környezet. Ugyanakkor egyes megjegyzések alá is áshatják a motivációnkat.
Peer Krisztina pszichológus
5 mondat, amit soha ne mondj egy rosszevő gyereknek!
Bármelyikőnkkel előfordulhat, hogy válogat a gyerekünk. Érdemes azonban átgondolnunk, hogy mit mondunk neki, vannak olyan mondatok, amelyekkel többet ártunk, mint használunk.
Peer Krisztina pszichológus
Zabpehely: az igazi szuperkaja - 7 ok, amiért muszáj rendszeresen...
Kenyér, kása, müzli, süti vagy akár fasírt - hihetetlen, hogy a zabpehely mi mindenbe illik. Használd változatosan egészséged érdekében!
Nosaltyvia OGYÉI
