Az élelmiszerek drágulása és a nagybevásárlások költségének növekedése már hónapok óta tart, ám nemrég a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) azt is közzétette, hogy éves alapon mennyivel drágultak az élelmiszerek idén novemberben. E szerint a drágulás eléri a 43,8 százalékot. Az élelmiszerek és így a nagybevásárlások költségének drágulása természetesen még a legolcsóbbnak kikiáltott áruházláncokra is nagy hatással van. Az egyik hazai piacvezető kiskereskedelmi láncnál például a tavalyi év decemberéhez képest látványosan elszabadultak az árak.
Termékeik többsége jelentősen drágult az elmúlt egy évben. Sőt, már szinte alig akad náluk olyan áru, aminek lejjebb ment volna az ára, vagy aminek ugyanaz maradt az ára. Az élelmiszerek drágulása elég látványos, hiszen a karaj kilója 750 forinttal kerül most többe, a gouda sajt 800 forinttal, a fél kiló spagetti pedig több mint 200 forinttal. A fogyasztói árak megnövekedése miatt duplájára nőtt a kenyér ára, de a rizs, a tészta és a tojás is több mint 60 százalékkal drágult.
Milyen tényezők befolyásolták a fogyasztói árak megnövekedését?
Bármennyire szeretnénk is, a válasz nem egyszerű. Az élelmiszer-inflációnak, ugyanis több oka is van. A legfontosabb nemzetközi okok közé tartoznak az elszálló energia- és alapanyagárak, az orosz–ukrán háború miatt a termelésből kiesett ukrán termőföldek hiánya, valamint az utóbbi évszázadok egyik legnagyobb nyári aszálya.
Nemrég jött az a hír is, hogy a kormány meghosszabbította jövő év április végéig az élelmiszerárstopot, így továbbra is nyomott áron szerezhetjük be a kristálycukrot, a búzafinomlisztet, a finomított napraforgó-étolajat, a házi sertéscombot, a csirkemellet, csirke far-hátat, a csirkehátat, a csirkeszárnyvéget, a 2,8% zsírtartalmú tehéntejet, a tyúktojást és az étkezési burgonyát.
Az, AKI Piaci Árinformációs Rendszer adatai alapján az ársapkás termékekből több fogyott idén 2021 ugyanezen időszakához képest. A közleményben azt is kifejtik, hogy lehetséges, hogy a mennyiségi növekedés oka az, hogy a vásárlók raktároznak ezekből a termékekből. A teljes hírt itt tudjátok elolvasni.
Mikor lesz vége a drágulásnak?
A szakértők egyelőre csak tippelni mernek, de legtöbbjük szerint 2023 második felében lassul majd le a drágulás. Ez viszont egy sor olyan tényezőn múlik, amiket nem látunk előre, ilyen például a háború alakulása vagy a jövő évi időjárás.
De mennyivel drágult pontosan a hétvégi nagybevásárlás?
A Telex újságírói jártak utána annak, hogy pontosan mennyivel drágult egy átlagos magyar család hétvégi bevásárlása. Az általuk összeválogatott 23 termék többek között az alábbiakat tartalmazta: két kiló kenyér, négy liter tej, egy kilogramm csirkemell, két kilogramm alma és egy liter napraforgóolaj.
Számításaik szerint „a kosár ára tavaly decemberben 15 676 forint volt, ami májusra 18 862 forintra emelkedett, szeptemberre 21 594 forintra, decemberre pedig elérte a 23 512 forintot.” Ebből jól látszik, hogy a kosár öt hónap alatt 20 százalékkal, 9 hónap alatt 39 százalékkal, egy év alatt pedig 50 százalékkal drágult. Tehát még a KSH novemberre előrevetített 43,8 százalékos élelmiszer-inflációját is lekörözte.
Ennek az a következménye, hogy az emberek az olcsóbb árkategóriájú termékek felé fordulnak és sokkal jobban spórolnak, mint korábban. A változó vásárlói tendenciákat az áruházláncok is érzékelik, akik különféle módon próbálják megtartani vásárlóikat. Nemrég mi is beszámoltunk arról, hogy a Lidl Magyarország elindította a „Mentsük meg! " élelmiszermentő akcióját. A kezdeményezés célja, az élelmiszerpazarlás csökkentése, valamint a már nem tökéletes, de még fogyasztható gyümölcsök és zöldségek kedvezményes árusítása a vásárlóknak. Az áruházlánc még novemberben indította el programját, amiben 3,5 kilogrammos zöldségből és gyümölcsből vegyesen összeállított csomagokat mindösszesen 399 forintért lehet megvásárolni. A csomagok országszerte, az áruházlánc minden magyarországi áruházában megtalálhatóak lesznek várhatóan 2023. február végével.
Mi a helyzet külföldön?
Szlovákiában néhány termék ára láthatóan alacsonyabb az itthoniakhoz képest, persze a határ túloldalán is ugyanúgy érezhető az infláció hatása. Horvátország kicsit drágább, de cserébe többféle húskülönlegesség található a boltokban. Ausztria meg persze jóval drágább, viszont nem kell raklapokat kerülgetni, és még cukor is van. Szerkesztőségünk egyik tagja a bécsi élelmiszer árakat nézte meg, amiről összességében az derült ki, hogy az osztrák oldalon jelentősen magasabbak vagy azonosak az árak. Ez egyrészről betudható az itthon bevezetett ársapkáknak is, és érdemes megemlíteni a jelentős különbséget az átlagkeresetek között is.
Nektek mennyivel kerül többe a nagybevásárlás?
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
