2020.11.30.

Megmutatjuk, hogyan védekezz természetesen az idegesítő és veszélyes rovarok ellen!

Masszi- Rigó Csilla

Egy szúnyog, darázs, bögöly vagy ne adj Isten kullancs csípése bizony nagyon kellemetlenné teheti a nyár legszebb napjait.

Az esős tavasz után egy tikkasztó és hosszú nyárnak nézünk elébe, június első napjait látva pedig azt kell megállapítanunk, hogy idén még több kullanccsal, szúnyoggal és darázzsal kell szembenéznünk a gondtalannak tűnő hosszú napokon.

De hogyan védekezhetünk a rovarok ellen a mindennapokban? Létezik egyáltalán olyan praktika, amellyel már azt is megakadályozhatjuk, hogy a repülő rovarok bejussanak otthonunkba? Mit tegyünk, ha megcsípett valami, és mely állatoktól nem kell félnünk a zord külső ellenére sem? Ennek járunk utána.

Kitől kell tartanunk?

Idén a szokottnál is több szúnyoggal találkozhatunk országszerte, hiába ugyanis a rengeteg szúnyogirtás a különböző területeken, a jelenleg használt kémiai vegyszer a legtöbbe esetben csak a kifejlett egyedeket pusztítja el, a tojásokra és a lárvákra azonban hatástalan. A 24.hu cikke szerint ártéri és oldalfoltos szúnyogokból szinte Dunát lehetne már rekeszteni, ezek a fajták mindenhol ott vannak, és mindenki vérét előszeretettel csapolják meg.

A darazsaknál egyelőre jobb a helyzet, sokan azonban nem is tudják, hogy nem minden sárga-fekete csíkos rovartól kell kiszaladnunk a világból, a legtöbb fajta ugyanis egyáltalán nem, vagy csak veszély esetében csíp. Hosszas felsorolás helyett inkább azokat az egyedeket említjük meg, akiket nem érdemes felbosszantani.

A nyár közepe folyamán megjelenhetnek a kecskedarazsak (nagyobb, kb. 2 cm hosszúak) és a német darazsak (kb 13 milliméter hosszúak), akik pimasz módon bejönnek a nyitott ablakon, köröznek az ételek és italok felett, és képesek akár ok nélkül is megszúrni az embert. Az itthon is megtalálható lódarazsakkal már egy fokkal jobb a helyzet, bár az ő csípésük fájhat a legjobban, velük inkább csak fák lombjai között, erdős területeken találkozhatunk, a fészektől távol pedig ezek az egyedek is sokkal félénkebbek, inkább elrepülnek az ember elől, minthogy támadjanak.

A fentebb látható francia darázs bár nagy és riasztó, egyáltalán nem bánt vagy támad akkor, ha nem jelentünk közvetlen veszélyt a fészkére.

A legveszélyesebb és legnagyobb fájdalmat okozó kullancsokkal és böglyökkel egész nyáron számolnunk kell, míg előbbi főleg a fűben lapulva keresi áldozatait, addig a legyekre hasonlító böglyök erdőkben és mezőkben, a legnaposabb és legmelegebb órákban támadhat ránk. Hogyan védekezhetünk ellenük? Ha egyszerűen lezárnánk a témát azt mondhatnánk, hogy rovarirtóval vagy távol tartó spray-jel, néhány egyéb házi praktika azonban még jó megoldás lehet.

Hogyan védekezzünk?

A repülő rovarokat a legtöbb esetben jól riasztják a távol tartó füstölők, ezeket szinte bármelyik szupermarketben be tudjuk szerezni, és még csak nem is kerülnek sokba.

A szúnyogok utálják a citrom illatát, így otthon mi magunk is elkészíthetünk egy különleges folyadékot: Néhány szelet citromot öntsünk le kb 2dl forró vízzel, hagyjuk kihűlni, a citromos vízbe pedig öntsünk egy evőkanálnyi gyógyszertári alkoholt, esetleg vodkát. Ehhez jöhet 10-10 csepp levendula- és/vagy rozmaringolaj. Egy kis permetezős flakonba töltve és magadra fújva közel 3 órás védelmet nyújt ez az egyszerű, de természetes keverék. Az erős illatú, természetes illóolajok egy mécsessel együtt is jól működnek, így a hangulatos, szabadban töltött nyári estéken sem fognak felbosszantani a szúnyogok.

Ha már megcsípett minket egy szúnyog, enyhítsük a viszketést ecetes borogatással!

A pimasz darazsak ellen szintén a citromlé lehet a jó megoldás kulcsa. Facsarjunk frissen citromlevet egy tálba, és tegyünk hozzá őrölt, illetve egész szegfűszeget is, ez az asztalra rakva távol tartja az idegesítő és csipkelődő rovarokat.

Csípés esetén máshogy kell eljárnunk a méheknél, és máshogy a darazsaknál. Méhcsípés kezelésére lúgos borogatás szükséges, vízzel elkevert szódabikarbónát kell a csípésre rakni.

A darazsaknál savas borogatás javallott, ecettel vagy citromlével lehet csillapítani a fájdalmat.

A főleg vérre és vízre szomjas böglyök ellen sajnos aligha lehet védekezni, ha viszont olyan területre tévedünk (tópart, folyópart, ártér, erdő), a nagy melegben legyen velünk egy kis törölköző, amivel testünk szabadon hagyott részeiről le tudjuk törölni az izzadtságot, ezek a légyszerű fenevadakat ugyanis az izzadság által keltett illatanyagok, és a testhő vonzza.

Kullancsok ellen ma már számtalan jó védekezési lehetőség létezik. Egyfelől a legtöbb, drogériákban kapható spray jól távol tartja őket sőt, ma már olyan karkötő is kapható, amely leírása szerint távol tartja az állatokat. A nagy melegben nehéz jól beöltözve védekezni a kullancsok ellen, csípés esetén azonban fontos, hogy az élősködőt azonnal távolítsuk el testünkrőlkullancskiszedő csipesszel, kanállal vagy kártyával. A legújabb megállapítás szerint nem baj, ha a kiszedéskor nem jön ki az állat feje, ezidegentestként magától is kilökődik néhány napon belül.

Ha attól tartunk, hogy Lyme-kóros kullancs csípett meg bennünket, küldjük el az eltávolított állatot kivizsgálásra, a legközelebbi patikában a kullancsbeküldő szett megvásárlása mellett valószínűleg abban is tudnak segíteni a gyógyszerészek, hol végeznek a közelben ilyen kivizsgálást.

Természetesen pókokkal is találkozhatunk a nyár folyamán, a húsos és nagy potrohhal rendelkező példányok közül a dajkapók okozhat időszakos bénulást, de a vízipókkal is érdemes vigyázni. A pókcsípést semmiképpen ne vakarjuk körömmel, egy félbevágott uborka azonban jól hűsíti a bőrfelületet, valamint segíti is a gyorsabb gyógyulást.