Történt egyszer, hogy gondoltam, készítek egy parfét, vagy olaszul semifreddót, ami szó szerint félig fagyottat jelent. Ez azért fontos, mert ezek a fagyott, jelen esetben félig fagyott desszertek igazán így élvezhetők, a krémességük így jön át. Kellett volna hozzá tojássárgája, ami jogos, hiszen attól lesz igazán krémes, de ettől aztán az egész olyan hosszadalmasnak és bonyolultnak tűnt, hogy inkább továbbgondolkoztam és eszembe jutott édesanyám parféreceptje, ami szimplán csak tejszínhabból és valamilyen gyümölcsből állt. Olykor karamellest is csinált, amihez karamellizálta a cukort, felöntötte a tejszínnel, aztán addig keverte, míg a karamell felolvadt, majd ezt a karamelles tejszínt verte habbá és fagyasztotta meg.
Ez a málnaparfé az ő eredetije alapján készült, és tehettem volna jégkrémformába is, hogy egyenként lehessen fogyasztani. Ez a parfé is hasonlóan krémes, ha kicsit már megolvadt, de sokkal gyorsabb, mint az igazi semifreddo.
Erről aztán eszembe jutott, hogy tulajdonképpen mennyiféleképpen lehet fagylaltot készíteni: a már említett semifreddo, ami gyakorlatilag egy főzött fagyi, csak nem fagylaltgépben elkészítve, és inkább tejszínnel, mint tejjel. Akkor ott a bizonyos fagyi, aminek a lényege, hogy levegősebb, mert keverve fagy, ezért jobban kenhető, adagolható. Valahol itt találjuk a gelatót, az olasz fagyit is, amely alacsonyabb zsírtartalmú, és kevesebb levegőt is tartalmaz, mert lassabban keverik. A szorbé nem tartalmaz hozzáadott zsiradékot, vagyis tejterméket, vizes alapú, és szintén keverve fagyasztják. Kistestvére a granita, amelyet nem kevernek fagyasztás közben, ezért a jégkristályok összetapadnak, nem sima, kenhető, hanem a tetejét lekapargatva, kis forgácsokat nyerve fogyasztják. A keverés nélküli fagyifélék fajtájába soroljuk még a jégkrémeket, amelyek lehetnek tejes vagy vizes alapúak is, például ízHUSZÁR bodzás popsicle-je is.
10 fotó
A dekorációt köszönjük a Butlers-nek!
