Harminc fok fölött Indiában vagy Marokkóban forró teát szürcsölgetnek. Mi itt Európában inkább a hideg italokra esküszünk, így a hidegen készült tea után eléggé csábítónak tűnt kipróbálni a frozét is, azaz a rozéból készült jégkását.
A frozé titka, mint oly sok mindennek, a jó minőségű alapanyagokban rejlik. Bevásároltunk egy finom, száraz, rozébort, egy kis friss mentát, narancsot és díszítésnek őszibarackot.
Két pohár fagyos rozékoktél elkészítéséhez két, 12 kockára osztott jégkockatartót feltöltöttünk a borral, majd betettünk a fagyasztóba. Nem kaptunk törhetetlen keménységű kockákat, mivel a vízzel szemben, aminek 0°C a fagyáspontja, az alkoholé jóval alacsonyabb -A tiszta etilalkohol-114°C-on fagy meg. Így egy házi hűtőgép nem képes kopogósra keményíteni a bort, hiába magas a víztartalma. Ennek azért örültünk, mert a jégkása állag eléréséhez a jégkockáinkat le kellett turmixolni, és ezt igencsak megkönnyítette a fagyott alkohol "puhasága".
Miután leturmixultuk a rozékockákat, hozzáadunk két evőkanál porcukrot és két teáskanál vermutot - mi Garronéval dobtuk föl az italt. Poharakba öntöttük a keveréket, egy narancs levét hozzáadtuk és mentalevéllel díszítettük. Mi raktunk rá egy pár szelet halvány rózsaszín őszibarackszeletet is.
Nagyon gusztán festett a pohárban a halvány rózsaszín jégkása, de az íze meglepően karcosra sikeredett. Pár perces olvadás után érdekes módon sokkal lágyabb, finomabb lett az összhatás.
Volt, akinek imponált az ital ereje, de a többség hálás volt, amikor egy kicsit lágyabb italt szürcsölgethetett. Az biztos, a fröccsnek nem jó alternatívája a frozé, mert sokkal töményebb, alkoholosabb ital. Inkább egy esti buliban lehet izgalmas hűsítő.
Ezt olvastad az ízHUSZÁR magazinon?
Itt a beteljesült gyerekkori álom: nyers sütitészta fagyitölcsérből
