Bár a mi gasztrokultúránk a Horváth Ilona-Lajos Mari-Benke László, majd később Stahl Judit-Borbás Marcsi tengelyen fejlődött és edződött, nyugaton valóságos nemzetközi ikonok születtek a könyvek, majd televíziózás területén. Említheténk James Beard-öt, Mary Berryt, Anthony Bourdaint, Wolfgang Puckot, Gordon Ramsayt, Nigella Lawsont és Jamie Olivert. Történetünk pedig mindannyiuk közül talán a legmeghatározóbbról szól, ez pedig nem más, mint a fantasztikus amerikai szakács, író, televíziós személyiség, Julia Child. A bohókás, hihetetlen humorral rendelkező Julia, aki tabukat döntögetett, begyöpösödött partriarchális rendszereket ingatott meg puszta jelenlétével, tudásával és brilliáns személyiségével.
Tűkön ültünk a HBOMax bejelentése után, hogy elhozzák a nagyrészt megtörtént eseményeken alapuló, némi fikcióval színezett sorozatot, ami teljes egészében Julia Childról, magánéletéről, szakmai útjáról szól.
Az amerikai “gasztropapnőről” számos könyv mesél a szakácskönyvein felül (például kiadták már legjobb barátnőjével folytatott levelezéseit is), nem beszélve a 2009-es, már klasszikusnak tűnő nagyjátékfilmről.
A Julie és Julia Meryl Streep, Amy Adams és Stanley Tucci főszereplésével fúrta be magát az ínyencek és filmrajongók kedvencei közé, egyrészt a nagyszerű alakítások (Streepet természetesen jelölték is Oscarra), másrészt a Child megidézése miatt. A hollywoodi alkotást követően szerencsére megannyi Julia Child archív televízióshow került fel a videómegosztókra, megugrott a Mastering the Art of French Cooking című alapmű eladása, sokkal szélesebb körben megismerhették a fantasztikus hölgy történetét, mint kizárólag Nagy-Britannia, Franciaország és persze Amerika.
Ahogy a Julie és Julia is fikcióval kevert történet, úgy az új sorozat sem mellőzi az kikerekítést, egyes szálak és történetrészletek kidomborítását, személyek beemelését, kis változtatásait. Ezzel viszont a nézőnek kedveznek, sikerül klasszul bemutatni a ‘60-as évek amerikai televíziózásának szexista, vaskalapos rendszerét. Valamint azt is — amiről legutóbb éppen Wolfgang Puck, az Európából Amerikába érkező séf mesélt — hogy mennyire vágyták akkoriban az eredeti hangot, valamint az európai (azon belül pedig a francia) konyhák megismerését. Az íztelen, sokszor gyorsételeken szocializálódott országnak egy boeuf bourgignon, egy valódi, sok vajjal készülő omlett jelenthette a kiutat az egyhangú ételek világából.
Julia mindezt a gasztrokultúrát úgy hozta el a televízióba, az amerikai háziasszonyok konyháiba, hogy humorral, öniróniával fűszerezte. Ő abszolút kívül esett a tökéletes hajú, gyönyörűen sminkelt, darázsderekú, szépbeszédű hölgyek kasztján. Magas volt és kicsit sem törékeny, gurgulázóan nevető és nem finoman mosolygó, élvezettel beszélt minden egyes alapanyagról, jóízzel kóstolt, nem tologatta a tányéron a kiporciózott mirelit borsót és unalmas csirkecombokat. Ha kellett, kinevette magát, teljesen tisztában volt erősségeivel és a gyengeségeivel is. Idővel pedig ez az önazonos hölgy magánéleti válságokon és szakmai akadályokon áthaladva vált a televíziózás történetének egyik legszeretettebb séfjévé.
A sorozat minden egyes részének címe egy fontos francia alaprecept neve, az ételek megjelennek, bemutatkoznak, Julia tolmácsolásában. Szerintünk ez egy olyan tv show lesz, amit időről időre előveszünk majd, még akkor is, ha már ismerjük a történetet, a szereplőket, az ételeket.
Szórakoztató és inspiráló, aligha lehet abbahagyni a részek pörgetését. Az alakítások nagyszerűek, Sarah Lancashire színésznő átalakulása egyszerűen szuper, ahogy David Hyde Pierce is remekel Child férje Paul, az egyik kulcsfigura megjelenítésében. Csak ajánlani tudjuk!
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!
Címlapkép: HBOMAX / Julia
Még több érdekes, izgalmas, formabontó film:
- Itt és most kiderült, mit rejtegetnek előlünk a menő éttermekben – tűkön ültünk a Forráspont című film megnézése közben
- Közelebbről megismertük a séflegenda Wolfgang Puckot, és csak ez a film kellett hozzá
- Szerelmi dráma és a Michelin-csillagok háborúja – nekünk ezért tetszett A boldogság íze című film
