Az átlagos háztartásban két fajta liszt fordul meg a leggyakrabban: finomliszt és rétesliszt. A szemcsésebb, durvább réteslisztet használjuk értelem szerűen a rétesekhez, de sokan keverik a sima finomlisztet rétesliszttel sütemény sütésekor is. A réteslisztet kétszer fogós lisztnek is szokták nevezni, sikértartalma minimálisan jobb a sima finomlisztél, és kevesebb vizet is vesz fel.
A finomliszt - ahogy a neve is utal rá - egy finomabb őrlemény. A magyar háztartásokban leginkább ezt használják mindenre: süteményekhez, tésztákhoz, galuskához, palacsintához, panírozáshoz, kelt tésztákhoz. Pedig a különböző, kereskedelemben kapható lisztek nem véletlenül vannak ott a polcokon. Bár otthon sokan alkalmazzák a rétesliszt és finomliszt keverékét bizonyos konyhai teendőkhöz, mégis kevesen ismerik és használják a félfogós lisztet tudatosan. Egy professzionálisan összeállított lisztkeverék, mint a Nagyi titka Félfogós búzaliszt a legjobb választás, ha szeretnénk még tökéletesebb tésztákat kapni.
A félfogós liszt nagyanyáink egyik jól ismert alapanyaga volt. A különleges őrlésnek köszönhetően a belőle készült tészták sokkal könnyebben nyújthatóak. Ettől lesz alkalmas házi tészták és pizzák készítéséhez - ezeknél a tésztatípusoknál ugyanis rendkívül fontos a rugalmasság.
Omlós tésztákhoz, pitékhez, linzerekhez, édes és sós aprósüteményekhez is ideális, mivel roppanósabb lesz tőle a sütemény tésztája.
Aki szereti a nokedlit, galuskát, annak kifejezetten ajánlatos, hogy ezekhez a köretekhez félfogós lisztet használjon. Hogy miért? Mint említettük, a félfogós liszt kevesebb nedvességet vesz fel, így a kifőtt nokedli puhább lesz, mint a sima finomliszttel készült. Ugyanez igaz a panírozásra is: aki szereti a ropogós panírt a húsokon, halon, zöldségeken, vagy sajton, az próbálja ki egyszer a jól bevált receptjét finomliszt helyett félfogóssal - sokkal roppanósabb, kevésbé olajos bundát eredményez. (X)
