Katasztrofális év lehet 2026
A 2026-os év rendkívül nehéznek bizonyul a hazai hagymatermesztők számára. A rendkívüli aszály, a hőség és a tartós vízhiány komoly károkat okozott, ezért az idei termés jóval gyengébb lehet a korábban vártnál.
A probléma nem új keletű. Magyarországon egyre szárazabbak az évek, csökken a nyári csapadék mennyisége, ráadásul a téli és tavaszi vízhiány is egyre gyakrabban jelentkezik. Ez különösen érzékenyen érinti azokat a növényeket, amelyeknél az öntözés már gyakorlatilag elengedhetetlen.
Folyamatosan zsugorodik a termőterület
A magyar vöröshagyma egyik legnagyobb problémája, hogy egyre kevesebb területen termesztik. A 2010-es évek első felében még körülbelül 2300 hektáron folyt hagymatermesztés Magyarországon.
A 2020-as évek elejére ez nagyjából 1300 hektárra esett vissza, jelenleg pedig már valamivel 1000 hektár fölött lehet a termőterület.
Ez több mint 40 százalékos csökkenést jelent szűk másfél évtized alatt. A termésmennyiség egy ideig még növekedni is tudott, mivel a gazdaságok intenzívebbé váltak, javult az öntözés, a tápanyag-utánpótlás és a fajtaválasztás. A mostani szélsőséges időjárás azonban újra megmutatta, mennyire sérülékeny a rendszer.
Öntözés nélkül már szinte lehetetlen
A hagyományosan fontos hagymatermő területek közé tartozott az Alföld, ám az éghajlat változása fokozatosan átírhatja a termelés földrajzi térképét. Ma egyes dunántúli térségek kedvezőbb feltételeket kínálhatnak, de a termelés nem költözött át tömegesen az ország nyugati részébe.
A hagyma esetében az öntözés már szinte alapfeltétel. Csakhogy önmagában az öntözőrendszer sem oldja meg a problémát: ha a folyókban, csatornákban vagy más víznyerő helyeken sincs elegendő víz, akkor nincs mit kijuttatni a földekre.
Az ideihez hasonló aszályos időszakok éppen ezért különösen veszélyesek. A szakértő szerint a klímaváltozás miatt a termelőknek egyre szélsőségesebb körülményekhez kell alkalmazkodniuk, és egy ponton túl már az intenzívebb technológia sem tudja ellensúlyozni a vízhiányt.
Külföldről is egyre fontosabb lehet a hagyma
Magyarország már nem önellátó vöröshagymából. Jelentős mennyiség érkezik például Hollandiából, Ausztriából és Németországból, de Szlovákia és Lengyelország is fontos beszállító.
Ez első pillantásra megoldást jelenthetne a gyengébb magyar termésre, idén azonban a helyzet azért különösen nehéz, mert a fontos európai termelőországokat sem kerülte el a szélsőséges időjárás. Hollandiában és Németországban is komoly hőség sújtotta a termőterületeket.
Ha a külföldi kínálat is szűkül, az tovább növelheti a magyar piacon az árak emelkedésének kockázatát.
A makói hagyma különösen veszélyeztetett
A magyar hagymatermesztés egyik legismertebb szimbóluma a makói hagyma. A hagyományos makói hagyma termesztése azonban mára rendkívül kis területre szorult vissza.
A Makó TV-nek nyilatkozó Fekete János, az Országos Hagyma Terméktanács elnöke szerint mindössze néhány gazda foglalkozik kifejezetten a hungarikumként ismert makói hagymával. A termelés körülbelül 15 hektáron folyik.
A különleges hagyma egyik értéke a magasabb szárazanyag-tartalom, ami miatt a vásárlók szerint főzéskor kisebb mennyiség is elegendő lehet belőle. A termesztés ugyanakkor rendkívül munkaigényes, és a helyi időjárási körülmények egyre több akadályt jelentenek.
A gazdák szerint a makói hagyma jellegzetes tulajdonságaihoz a helyi talaj és klíma is hozzájárul, ezért nem egyszerűen áthelyezhető más térségekbe.
Drágább lehet a hagyma a boltokban
Ez azt jelenti, hogy egyszerre több irányból is szűkülhet a kínálat, ami általában felfelé hajtja az árakat.
A makói hagyma esetében ugyanakkor jelenleg nem terveznek emelést: Fekete János szerint 2026-ban a nagyobb tételeket nagyjából 500 forintos kilogrammonkénti áron, kisebb kiszerelésben pedig körülbelül 600 forintért értékesítik.
