"Nem veszi be a gyomrom", "Tiszta görcsben van a gyomrom", "Összeszorult a torkom" - ismerős szólások, ugye? Azt is biztos mindannyian tapasztaltuk már, hogy stresszhelyzetben, pl. állásinterjú, vizsga előtt étvágytalanok vagyunk, fáj, esetleg "megy" is a hasunk.
Gyakran észre sem vesszük, hogy a már állandósult emésztőrendszeri panaszaink, mint pl. puffadás, enyhe görcsök, hasi fájdalmak, hasmenés vagy épp szorulás mögött akár a mindennapi stresszhelyzetek is állhatnak. A család, a háztartás, a gyerekek menedzselése is állandó készenlétben tart minket, és erre rárakódhat még a megfelelési kényszer a munkahelyen, a kapcsolatunkban vagy akár csak önmagunk felé. Van, hogy nem is tudatosul bennünk, hogy ezeknek a tüneteknek mi lehet az oka, de az is előfordul, hogy felismerjük, de egy mozdulattal félresöpörjük, mondván, hogy ezek az élet velejárói, úgysem tudunk mit tenni ellenük.
Milyen hatással lehet a stressz az emésztőrendszerünkre?
A stressz számos emésztőrendszeri tünetet okozhat: görcsöket, puffadást, étvágytalanságot, hasmenést, székrekedést, hányingert, hányást. A hosszabb ideig fennálló stressz hozzájárulhat az ún. irritábilisbél-szindróma, a gyomor- ill. nyombélfekélyek, a refluxbetegség kialakulásához, tüneteik erősödéséhez.
Ha emésztőrendszeri tüneteink krónikussá váltak, és nem szűnnek, akkor elsősorban gasztroenterológus szakorvost keressünk fel, hogy a szervi okok kizárásra kerüljenek. Ha a vizsgálatok során kiderült, hogy tüneteink hátterében nem szervi ok áll, akkor mindenképpen érdemes átgondolnunk, hogy miként csökkenthetjük életünkben a stresszt.
1. Forduljunk szakemberhez!
Keressünk fel bátran pszichológust, aki segíthet megtalálni a stresszkeltő pontokat az életünkben és javaslatot is tehet ezek feloldására.
2. Legyen "énidőnk"!
Ha az ébren töltött óráinkat percről-percre megtöltjük feladatokkal - akár az alvásidő rovására is -, az előbb-utóbb a visszájára fordul. Jelöljünk ki ezernyi teendőnk között időt saját magunkra is, napi fél-1 órát, amikor olyasmivel foglalkozunk, ami rólunk szól, amiben teljesen fel tudunk oldódni. Ez lehet egy aktív edzés, egy kikapcsoló jóga, egy nyugtató meditáció, de akár egy szuper kirándulás a családdal a természetben, egy könnyű vacsora a barátainkkal, vagy egy jó könyv, egy jó film is. Arra figyeljünk, hogy az erre szánt idő alatt tényleg ne foglalkozzunk mással, kapcsoljuk ki a telefont, engedjük el a munkával kapcsolatos e-maileket és a közösségi médiából csipogó üzeneteket is.
3. Sportoljunk!
Bár az előző bekezdésben már említettük, érdemes külön kiemelni a sportolást, mint kiváló stresszoldási formát. Amellett, hogy "énidőként" is szerepet kap az életünkben, a rendszeres fizikai aktivitás általános egészségvédő hatása mindenki előtt ismert. Ráadásul a mozgás során endorfinok, azaz "boldogsághormonok" szabadulnak fel.
+1. Étkezzünk kiegyensúlyozottan!
Ha étrendünk színes és változatos, és sok, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag zöldséget és gyümölcsöt tartalmaz, akkor jó eséllyel energikusabbak is leszünk. Valószínűleg jobban tudunk majd koncentrálni a feladatainkra, hatékonyabbak leszünk a munkahelyen és a családban is. A hatékonyabb munkavégzés pedig sokat segít a stressz enyhítésében, és felszabaduló időt is ad - azaz visszatérve az előző pontokhoz - lesz időd saját magadra.
Az étkezés részeként fordítsunk kiemelt figyelmet a folyadékfogyasztásra is, hiszen ha nem iszunk eleget, az csökkentheti a koncentrációképességünket, fáradékonyabbá tesz minket, rosszabb lesz a közérzetünk, megfájdulhat a fejünk. Igyunk minimum napi 2 liter folyadékot, lehetőleg vizet ill. napi 1-2 bögre zöld teát!
Támogatta az Iberogast®
