Értesíthetünk a legfrissebb témákról?

oké!

Gluténérzékeny vagy? Egy friss kutatás szerint, lehet, hogy nem is a glutén áll tüneteid hátterében

Az emésztőrendszeri tünetek rengeteg embert érintenek. Van, akinek a laktóz, van, akinek a glutén, van, akinek ez az anyag állhat a háttérben.

Az utóbbi években egyre gyakrabban hallunk a gluténérzékenység egyik új formájáról, az ún. nem cöliákiás gluténérzékenység (NCGS – Non-Celiac Gluten Sensitivity) nevű tünetegyüttesről.

„Lisztérzékenység” vs NCGS

A cöliákia – vagy korábbi, ismertebb nevén „lisztérzékenység” – egy autoimmun eredetű betegség, amelynek során a szervezetünkben az elfogyasztott glutén hatására károsodik a bélboholy. Ennek következtében emésztőrendszeri tünetek, pl. puffadás, hasmenés jelentkezhet, valamint komoly felszívódási zavarok, és az ebből eredő tápanyaghiányok lépnek fel. (A „lisztérzékenység” kifejezést ma már nem használjuk, hiszen tévesen azt a képzetet kelti, hogy csak a liszt, lisztből készült ételek okoznak panaszokat).

Azonban a gluténfogyasztással kapcsolatban megjelent az ún. nem cöliákiás gluténérzékenység is (NCGS), amelynek diagnózisa még a mai napig nem áll stabil lábakon (többek között pl. azért, mert nem telt el elég idő a megfelelő mélységű klinikai kutatások elvégzésére). A legtöbben általában az emésztőrendszeri tünetek megjelenését követően önmagukat diagnosztizálják gluténérzékenyként és kezdenek bele a gluténmentes étrendbe.

Sokaknál ez pozitív eredményt is hoz az életminőségükben – de hogy ez valóban a gluténmentességnek köszönhető-e vagy esetleg a csökkentett kenyér-, péksütemény-fogyasztásnak, netán a komolyabban vett egészséges étrendnek, esetleg lelki hatásoknak – ezt ma még evidenciaszinten nem tudjuk eldönteni.

Lehet, hogy nem is a glutén a tettes?

A Gastroenterology című tudományos folyóiratban nemrég megjelent kutatási eredmények szerint azonban lehet, hogy nem is a glutén áll az emésztőrendszeri és egyéb tünetek mögött, hanem az ún. fruktánok. A fruktánok kémiai szerkezetüket tekintve fermentábilis oligo-, di-, monoszacharidok, ill. poliolok, amelyek megtalálható bizonyos élelmiszerekben, többek között olyanokban is, amelyek glutént is tartalmaznak (pl. a búzaliszttel készült termékek).

Norvég és ausztrál kutatók egy csoportja azt kívánta megvizsgálni, hogy mérhető-e a fruktánok és a glutén hatása elkülönítve. 59 – biztosan nem cöliákiás, ellenben saját bevallásuk szerint NCGS-ben szenvedő – résztvevő bevonásával elvégzett – randomizált, kettős-vak, placebo-kontrollált – projektjükben háromféle „müzliszeletet” kellett az alanyoknak elfogyasztaniuk: az egyik glutént, a másik fruktánokat, a harmadik pedig egyiket se tartalmazott ezek közül. Az alanyok mindhárom terméket egy hétig fogyasztották, majd egy hét pihenőt tartva kezdték el a másik fogyasztását.

A tünetek változását egy, az IBS (Irritábilisbél-szindróma) elfogadott skálája (gastrointestinal symptom rating scale irritable bowel syndrome (GSRS-IBS)) alapján mérték. E szerint a fruktánt fogyasztók esetében ezek az értékek szignifikánsan magasabbak voltak, mit a glutént fogyasztók esetében.

Hazánkban is egyre többet hallunk már az Irritábilisbél-szindrómáról, a FODMAP-diétáról, amelyek ugyanezekhez az emésztőrendszeri tünetekhez kapcsolódnak. Az biztos, hogy ezen a téren még nagyon sok kutatást kell lefolytatni, lehetőleg hosszú távúakat is, annak érdekében, hogy minél biztosabban lehessen felállítani a diagnózisokat és minél hatékonyabb legyen ezeknek a tüneteknek a kezelése.

Ezek a kapcsolódó cikkek is érdekelhetnek:

Forrás: Gastroentorology, IFL Science

Szólj hozzá!

Hozzászólások (1)

A komment maximális hossza nem lehet több, mint 3969 karakter!

whatsoever
whatsoever / whatsoever Sat, 2017-11-18 22:05

Köszönjük! Nagyon jó lenne egy cikk a FRUKTÁOKRÓL címmel - és benne az ételek, amik tartalmazzák őket! Mert ezt így csak egy kémikus érti sajnos...