Nem is olyan régen még, a gluténérzékenység elsősorban a cöliákiával (a köznyelvben lisztérzékenység néven ismert betegséggel) kapcsolatosan került szóba. Az elmúlt évek során azonban számos olyan beteget regisztráltak, akiknél a gluténérzékenység annak ellenére vált feltételezhetővé, hogy speciális vizsgálatok eredményei a cöliákia lehetőségét kizárták. Ennek megfelelően az új betegség neve: „nem cöliákiás glutén szenzitivitás” - NCGS (Non coeliac gluten sensitivity).
Persze maga a tünetegyüttes nem ennyire újkeletű. Az első nem cöliákiás glutén szenzitivitásra utaló eset körülbelül harminc éve vált ismertté. Azóta egyre gyakrabban írtak olyan betegekről, akik bár nem voltak cöliákiások, a gluténmentes diéta panaszaikat mégis enyhítette. A tapasztalatok szerint a tünetek többségüknél visszatértek, amikor újra glutént tartalmazó ételeket fogyasztottak.
Olvastad már?
Egy új betegség?
Az esetek számának folyamatos emelkedésére való tekintettel a betegséget 2012-ben hivatalosan is bejegyezték a gluténnal összefüggésbe hozható betegségek közé. A nem cöliákiás glutén szenzitivitás a meghatározás szerint:
- egy emésztőrendszeri, és egyéb szerveket is érintő tünetekkel járó állapot,
- amelynél megfigyelhető, hogy a tünetek gluténtól mentes diéta bevezetését követően megszűnnek,
- miközben megfelelő vizsgálatok elvégzésével a cöliákia, valamint a gabonaallergia lehetőségét kizárták.
Olvastad már?
Ismerős tünetek?
Az NCGS tünetei nemcsak a cöliákia tüneteihez hasonlítanak, hanem a gabonaallergia, valamint más ételallergia, -intolerancia, továbbá az emésztőrendszert érintő más betegségek, leginkább az irritábilis bél szindróma tüneteihez is.
Jellemzően émelygés, hasfájás, -puffadás, hasmenés, vagy éppen ellenkezőleg székrekedés jelentkezhet. Előfordulhatnak ugyanakkor bőr-, ideg- vagy nőgyógyászati problémák, továbbá általános tünetek is, mint például fejfájás, ízületi fájdalmak, izomgyengeség, krónikus fáradékonyság, esetleg figyelemzavar vagy akár depresszió is.
Bár az elmúlt évek során nem kevés új esetet regisztráltak, egyelőre nincs elég adat annak megállapítására, hogy milyen gyakori jelenségről van szó. Amerikai becslések szerint az NCGS a népesség 6-10%-át érintheti, azonban a gluténmentes élelmiszerek forgalma alapján ennél magasabb arányra is lehet következtetni. Megállapították ugyanakkor azt is, hogy a betegek orvosi konzultáció helyett gyakran rokonoktól, barátoktól, internetes fórumokról származó információk alapján diagnosztizálják magukat és kezdenek gluténtól mentesen táplálkozni. Egyesek panaszai enyhültek, mások viszont annak ellenére is folytatják a diétát, hogy tulajdonképpen nem tapasztaltak javulást.
Teendő?
A nem cöliákiás glutén szenzitivitás fennállása pusztán a tünetek alapján nem állapítható meg egyértelműen. Az előzőekben felsorolt tünetek sok más betegségre utalhatnak. Gyanú esetén fontos a kivizsgálás, hiszen a különféle betegségek megfelelő kezeléséhez minden esetben pontos diagnózisra van szükség. Azonban kivizsgálás előtt nem ajánlott a gluténtól mentes étrend bevezetése, mivel az téves diagnózist eredményezhet. Ez kiemelten fontos szempont, ha a tünetek hátterében valójában cöliákia áll. Annak ellenére, hogy a diéta mindkét esetben javulást eredményez a cöliákia felismerése alapvető jelentőségű, mivel rendszeres speciális megfigyelése a betegek hosszú távú egészsége szempontjából különösen fontos. Ugyanis a cöliákia esetében a glutén a vékonybél károsodásához vezető autoimmun folyamatot indít, amely a szervezetben számos szövődményt okoz és társuló betegségekkel is járhat.
