A FODMAP angol mozaikszó (Fermentable Oligo-, Di-, Monosaccharides And Polyols) bizonyos rövid szénláncú szénhidrátokra, fermentálható oligo-, di-, monoszacharidokra és a cukoralkoholokra utal. Ez így elsőre persze rettentő tudományosan és ijesztően hangzik, mégis menjünk bele egy kicsit a részleteibe, mert lehet, hogy a hozzá kapcsolódó étrend a sokakat érintő, irritábilisbél-szindróma néven ismert tünetegyüttesre nyújthat megoldást.
Az irritábilisbél-szindróma
Az irritábilisbél-szindróma (IBS) a lakosság több mint 10%-át érinti, a betegek többsége fiatal, 35 év alatti nő. A betegség emésztőrendszeri tünetekkel jár, kellemetlen hasfeszülés, fokozott gázképződés, haspuffadás, hasfájás, hasmenés vagy éppen ellenkezőleg, székrekedés jellemzi. A betegség pontos oka nem ismert, kialakulásában valószínűleg szerepet játszik a stressz, a mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozási szokások is. Mivel az IBS tünetei számos más betegség tünetei is lehetnek, az öndiagnózis helyett minden esetben orvoshoz, gasztroenterológushoz kell fordulni kivizsgálás céljából.
Az IBS kezelése összetett, eredményességét ausztrál kutatók szerint az alacsony FODMAP-tartalmú étrend is segítheti.
Mozzarellás-pesztós csirkesaláta
Anno valahonnan rendeltem egy hasonló salátát. Nagy kedvencem lett, így szomorúan vettem tudomásul, amikor új étlapra áttérve megszüntették :( Így aztán csináltam valami hasonlót... ...
Joghurtos padlizsánkrém (Padlizsánkrém 3.)
A padlizsánkrémnek ezernyi variációja létezik: mondhatnánk, ahány ház, annyiféleképpen készül. Persze azért megvannak a fő irányvonalak, de azon belül kerülhet a krémbe sok minden ...
Zelleres paradicsomsaláta
Ezt a zelleres paradicsomsalátát az olaszországi nyaralásunk alkalmával a szálloda éttermében ettük, minden reggel:). Pofonegyszerű, és isteni finom. Két tanulságot szűrtem le: az ...
Milyen élelmiszerekben találhatóak ezek a furcsa nevű vegyületek?
Normál étrendünk széles körben tartalmaz ilyen szénhidrátokat, közéjük tartoznak például a hagymafélék, a hüvelyesek, a káposztafélék, a csicsóka, az édeskömény, egyes gabonafélék (ezek az élelmiszerek fruktán/galaktán nevű oligoszacharoidokat tartalmaznak), a (diszacharidok közé tartozó) tejcukrot - laktózt -, a (monoszacharidok közé tartozó) gyümölcscukrot - fruktózt -, cukoralkoholokat (pl. szorbitol, laktitol, izomalt, xilitol, mannitol, maltitol stb.) tartalmazó élelmiszerek.
Nagy mennyiségben történő fogyasztásuk az erre érzékenyeknél kellemetlen hasi panaszokat okozhat, mert
- a vékonybélből nem mindig szívódnak fel teljes mértékben,
- lebontásukat a vastagbélben található bélbaktériumok végzik, amely gázképződéssel és így puffadással jár,
- vizet tartanak vissza a belekben, ezért hasmenést okozhatnak.
Az, hogy mely FODMAP-csoportok okoznak leginkább panaszt valakinél, és így melyek fogyasztását kell csökkenteni, vagy melyeket kell elhagyni az étrendből, a hagyományos és az egyéni táplálkozási szokásokból egyaránt adódhat. Az étrend személyre szabott kell, hogy legyen, hiszen minden eset különböző, fontos az egészségi állapot, az egyéni tűrőképesség ismerete. Például diagnosztizált laktózérzékenység esetén ajánlott a laktózmentes élelmiszerek fogyasztása, fruktózérzékenység esetében pedig kerüljük a magas fruktóztartalmú izocukrot tartalmazó élelmiszerek, valamint a gyümölcslevek, -konzervek, -sűrítmények, a méz, az aszalt gyümölcsök fogyasztását. A cukoralkoholokról ismert, hogy napi 30-50 g feletti mennyiségben gyakran hasmenést okoznak, így a hasi panaszok enyhítése érdekében érdemes más édesítőszert választani helyettük.
Fontos a kellően változatos, kiegyensúlyozott táplálkozás. Amellett, hogy kerülendőek a biztosan panaszt okozó ételek, illetve azok panaszt okozó mennyisége, nem szabad túlságosan szigorú étrendet követni. A túlzott megszorításokkal táplálkozásunk egyhangúvá válhat, ami hiánybetegségek kialakulásához vezethet, ezért a megfelelő étrend összeállításához mindig kérjük szakember segítségét.
