Ezért nem ajánlott sok fekete olajbogyót fogyasztani

Lehet, téged is megdöbbent majd, de igazából fekete olajbogyó nem is létezik – kémiai úton állítják elő, az eljárásoknak köszönhetően pedig rákkeltő anyagok kerülnek a kis bogyókba.

74-féle olajbogyót elemeztek a stuttgarti Vegyi- és Állategészségügyi Vizsgálati Hivatalban (CVUA), mint kiderült: a fekete olajbogyók nagy része meglepően magas szennyező anyagot tartalmazott. A fekete olajbogyók jelentős akrilamidtartalmuk miatt rákkeltőek lehetnek – írja a Napi.hu. Ebből az egészségre veszélyes anyagból kilónként átlagosan 300 mikrogrammot, sőt egyes esetekben több mint 1000 mikrogrammot találtak. A természetes érlelésű, illetve a zöld olajbogyókban azonban csak nyomokban találtak akrilamidot.

Ezért nem ajánlott sok fekete olajbogyót fogyasztani

Hogyan kerül bele a rákkeltő anyag?

Az akrilamid nevű rákkeltő anyag egyébként önmagában nem mérgező, természetes módon keletkezik 120 és 150 fok feletti hevítéskor, sütéskor vagy grillezéskor, és általában így kerül az ételekbe. Különösen magas szénhidráttartalmú sült, pörkölt vagy sütőben sült ételekben találhatjuk meg nagy mennyiségben, mint például a sült krumpliban.

Amikor az olajbogyók az oxigén hatására megfeketednek, majd a tartósítás során alkalmazott hőkezelés után végül konzervdobozokba vagy üvegbe töltik őket, nagyobb mennyiségű akrilamiddal szennyeződhetnek.

Fekete olajbogyó nem létezik!

A természetben igazából nem terem teljesen fekete olajbogyó, csupán sötétbarnás-szürkés színű és a jól ismert zöld. A zöld bogyókat szeptember környékén szüretelik, míg az érettebbeket később.

Az érett bogyó lilás-barnás-szürkés, viszont ha réz-szulfáttal kezelik, fekete lesz, és frissebbnek tűnik.

A vevőket egyébként sokáig olyannyira megtévesztették a "fekete olívabogyó" néven forgalmazott bogyók, hogy 2015-óta legtöbbször csak a  „feketére festett olívabogyó" felirattal találkozhatnak a vásárlók.


Még több cikk, ami érdekelhet:

Címlapról ajánljuk

További cikkek