Életmód 2020.11.30.

Ezt teszi az agyunkkal a sorozatnézés – tényleg roncsolja a sok tévé?

Nosalty

Egy nehéz nap után te is szívesen ülsz le a kanapéra, hogy megnézd a kedvenc sorozatodat? Pedig a tudósok szerint ez egyáltalán nem tesz jót az agyadnak.

Míg 10-20 évvel ezelőtt, úgy vártuk egy-egy sorozat új részeit, mint a Messiást, manapság már egyetlen egy nap alatt ledarálhatunk egy egész évadot a kedvenceinkből. Igazi sorozatrajongóként, számomra áldás, hogy végre egyre több forgalmazó bevezeti ezt a nagyon jó szokást, bár azért vannak ennek hátulütői.

Sajnos sokszor én is beleesek a binge watching, vagyis a sorozatok darálása jelenségbe, amikor egymás után, szünet nélkül nézek meg több részt, sőt akár egy teljes évadot.

via GIPHY

Milyen hatással van ez az agyunkra?

Az NRC kutatása rávilágít, hogy a megkérdezettek 82 százaléka átlagosan közel 3 órát szórakozik egy szokványos hétköznap, közülük pedig 44 százalék tölti film- vagy sorozatnézéssel ezt az időt. A RadioTimes.com felmérése szerint, ha rákattanunk egy sorozatra, sokan még arra is képesek vagyunk, hogy beteget jelentsünk azért, hogy egyhuzamban nézhessük meg az összes részt.

Bármilyen hihetetlen azonban, a sorozatok darálása egyáltalán nem olyan ártalmatlan kikapcsolódás, mint azt elsőre gondolnánk, mivel komoly hatással lehet a szervezetünkre, fizikai és mentális állapotunkra. „A legtöbben a munka és a családi élet után, este vagy éjszaka kezdünk bele kedvenc sorozatunkba, és bár jól tudjuk, hogy le kellene feküdni időben, túl nagy a csábítás, hogy ellenálljunk egy újabb résznek. Így a pihenéstől és az alvástól vesszük el az időt, ez pedig krónikus fáradtsághoz, napokig vagy akár hetekig tartó kialvatlansághoz vezet. Emellett az átlagosan 30-45 perc hosszúságú epizódok azt az illúziót keltik, hogy nem rabolnak sok időt, ellentétben a kétórás nagyjátékfilmekkel. Pedig a kipihentség szempontjából nagyon is sokat számít, hogy például éjfél előtt vagy után kerülünk ágyba” – mondta Stoll Dániel, a Budai Egészségközpont szakpszichoterapeutája, ambulanciavezető klinikai szakpszichológusa.

via GIPHY

Az agyunknak sem tetszik

Amikor belekezdünk egy sorozatba, az agyunk dopamint termel, mint minden olyan aktivitásnál, ami kellemes számunkra. A dopamin egy természetes, belső jutalom a testünknek, arra ingerel, hogy tovább folytassuk az örömszerző tevékenységet. Ezért, mivel újabb adag dopaminra vágyunk, belekezdünk egy újabb részbe. Így alakulhat ki a függőségünk a sorozatoktól.

A binge watching kialakulásának másik oka, hogy amikor elmerülünk egy fantáziavilágban, akkor az agyunk az ott szerzett élményeinket is valós emlékekként rögzíti. Ugyanazok az agyi területek aktiválódnak ilyenkor, mint amelyek a valódi életünkben ért élményeink hatására. Ennek következtében elkezdünk kötődni kedvenc hőseinkhez, ahogy a valódi életben barátainkhoz, ismerőseinkhez.

Ráadásul a sorozatok bevett narratívája, hogy egyes részek nyitott kérdésekkel, drámai helyzetekkel zárulnak. „Ezek akut stresszhelyzet elé állítják a szervezetünket, mivel nem tudjuk, mi fog történni hőseinkkel. A stresszhormonok hatására normál esetben cselekednünk kell, például elfutni vagy valahogy megvédeni magunkat, a sorozatok esetében viszont nem tehetünk más, mint hogy elindítunk egy újabb részt” – tette hozzá a Budai Egészségközpont munkatársa.

Veszélyes betegség

Az amerikai Toledo Egyetem kutatása szerint összefüggés van a binge watching és a depresszió között. Tanulmányukban 406 felnőttet kérdeztek meg, akiknek meglehetősen nagy aránya, 35 százaléka állította magáról, hogy szokott sorozatokat darálni. Miután pedig kikérdezték a résztvevőket a mentális problémáikról, kiderült, hogy a sorozatnézők között jóval magasabb a depresszióval küzdők aránya.

Mindez persze további vizsgálatokat igényel, hiszen egyelőre nem tudni, hogy ezek az emberek azért küzdenek-e depresszióval, szorongásos tünetekkel, mert jellemző rájuk a jelenség, vagy pont hogy a már meglévő depressziójukat próbálják enyhíteni, másra terelve a figyelmüket.