Értesíthetünk a legfrissebb témákról?

oké!

Ezek a legmérgezőbb műanyagok, amiket szinte biztos, hogy mind megeszünk

Az élelmiszer-csomagoló anyagokban még ma is számos, a szervezetre is káros anyag található. Hogy mik azok, és hogyan kerülhetjük el őket, azt szakértő mondja el. 

A közelmúltban a Tudatos Vásárlók Egyesülete egy szakértő bevonásával járt utána annak, milyen káros műanyag származékokat vihetünk be a szervezetünkbe azzal, hogy előre elkészített és csomagolt ételeket és italokat vásárolunk a mindennapokban. 

Simon Gergely környezetkémikus írása szerint a műanyag csomagolóanyagok előállításához több mint 900 különböző vegyi anyagot használnak fel a gyártók, de az előállítás során akár további 3000 vegyszerrel is kezelhetik ezeket az anyagokat. 

Az alap 900 vegyi anyag közül 63 számít egészségkárosítónak és 68 környezetre veszélyesnek az uniós besorolás szerint, 34 anyag pedig az ENSZ Környezetvédelmi Programjának jelentése szerint a hormonrendszerre is veszélyes. Egy friss felmérés szerint az európai lakosok 84%-ának otthonában biztos, hogy számos ilyen vegyületből készült műanyag megtalálható. 

 

BpA, BpS és BpF – ételtartó, kulacs, bolti bizonylat

 
Az átlátszó, nagy szilárdságú polikarbonátból (PC, jelölése 7 – mint egyéb műanyag) alacsony hőmérsékleten minimális, nagyobb hőmérsékleten több biszfenol-A (BpA) jut ki – olvasható a Tudatos Vásárlók Egyesületének cikkében. Kutatások már bizonyították, hogy a BpA kis mennyiségben is kockázatos a gyermekekre és a magzat fejlődésére nézve, így a BpA-s cumisüvegek gyártása 2011 óta tiltott Európában. Ez nem jelenti azt, hogy a BpA ne lenne megtalálható még számos más kulacsban, ételhordóban vagy akár a bolti bizonylatokban is. 
 
Főleg polikarbonátban, de konzervek és üdítősdobozok belsejéből is jutnak ki biszfenolok (BpA, BpS és BpF), amelyek károsítják a hormonrendszert. A helyettesítésre elterjedt biszfenolok szintén beleszólnak a hormonrendszer helyes működésébe, rákkeltőek lehetnek, és felelőssé tehetőek az asztma, a koraszülés, a szívbetegségek és a cukorbetegség kialakulásáért, valamint az olyan hormonális zavarokért, mint az elhízás, a meddőség vagy a korai serdülés. 
 

BpA – konzervdoboz, üdítős, sörös doboz

 

 
A fémdobozok belsejében is megtalálhatóak a biszfenolok, és bár hiába állítják a gyártók, hogy egyre kisebb mennyiségben találhatóak meg a konzervekben és az üdítősdobozokban, 10-ből 8 üdítős- és sörösdobozban mégis kimutatható a BpA. 
 

PS – eldobható tányérok, poharak

 
A polisztriol (PS – jelölése 6) elterjedt élelmiszertároló és csomagolóanyag, megtalálható az ételhordó dobozokban, eldobható kávéspoharakban, joghurtosflakonokban is. A hőtartó csomagolóanyagokban található sztirén rákkeltő anyag, sok mérés szerint rendszeresen megjelenik a késztermékekben, ételekben és italokban is.
A gyártók vitatják, hogy az a sztirén mennyiség, ami a csomagolásból belénk juthat releváns-e az élelmiszerekben amúgy előforduló mennyiséghez képest. 
 

PET-palackok

 
Az egyik legelterjedtebb italcsomagoló műanyagok a PET (jelölése 1), azaz polietilén-tereftalát palackok. A könnyen újrahasznosítható, viszonylag olcsó műanyag elvben kevés adalékot tartalmaz, ám kutatások – még ha alacsony koncentrációban is – , szennyező anyagokat találtak a PET-palackokban tárolt italokban – írja a Tudatos Vásárlók Egyesülete. 
 
Egy magyar és norvég kutatás szerint az idő múlásával egyre nagyobb koncentrációban mutathatóak ki a PET-palackos folyadékokban az úgynevezett ftalát-vegyületek. A kisebb kiszerelésű palackokban a folyadék nagyobb felületen találkozik a PET-palack felületével. A norvég vizsgálat emellett klórozott parafinokat, BpA-t, égésgátlókat, sőt ólmot is kimutatott a folyadékmintákban. Egy korábbi ELTE-s tanulmány antimon kioldódását mutatta meg. Ez az arzénhez részben hasonlító félfém kockázatos az emberi egészségre.
 
PET-palackot és egyéb műanyag palackot nem érdemes hosszú távon használni, mert a palackok felületén megtelepszenek és felszaporodhatnak a baktériumok és gombák, ezeknek pedig egészségkárosító hatása lehet. 
 

PVC

 
A poliviniklorid (jelölése 3), inkább tisztítószeres flakonok anyaga, de időnként joghurtos vagy egyéb élelmiszeres flakonokként is megjelennek. Egyik összetevője, amit sok helyen már kivonnak belőle, a vinil-klorid rákkeltő, a ftalát-vegyületek a szervezetünkben a szaporítóképességet és a hormonrendszert károsíthatják.
 

PFC/PFAS – pizzásdoboz, pattogatott kukorica, esőkabát

A papír alapú csomagolásokat és időnként a műanyagokat is PFC/PFAS vegyületekkel kezelik le, hogy azon ellenálljanak a hőnek és a zsíroknak. Egy 2018-as kutatás szerint a gyorséttermi csomagolások harmadában, de akár a popcornos zacskókban is megtalálhatóak a PFAS-vegyületek. 
 
 
A legismertebb PFC/PFAS-vegyület a teflon, de például a Gore-Tex cég termékeiben is ezzel az anyaggal biztosítják a ruhák vízhatlanságát és ellenállását a szennyezésnek. Régebben samponokban is megtalálható volt a teflon, élelmiszerek csomagolásakor a tapadás elkerülése végett használják. A PFC-k csak nagyon lassan bomlanak le, sokáig megmaradnak a környezetben és mindenhova eljutnak a világban. Egyes PFC-k károsítják a hormonrendszert, a szaporodási képességet, egyes vegyületeik pedig rákkeltőek lehetnek. 
 
A gyakran kimutatott PFOA-vegyület nemzetközi tilalom előtt áll, mint szaporodási képességeket károsító anyag, rokonvegyületét, a PFOS-t pár éve tiltották be, de régebbi használati tárgyainkban, ruháinkban még jelen van.
 
 

Egészségügyi szempontból biztonságosabb csomagolóanyagok

 

PE (Polietilén) 

 
A polietilén nagy nyomáson előállítva flakonok (pl. tejes, gyümölcsleves) és tejfölös- és  joghurtospoharak alapanyaga. Alacsony nyomáson készült polietilénből (LDPE, jelölése 4) zacskók, tejeszacskók, mirelit zsákok készülnek. Csomagolásból adódó egészségügyi kockázatuk nem igazán ismert, viszont az ételcsomagolásra használt polietilént nem nagyon hasznosítják újra. 
 

PP (Polipropilén, jelölése 5)

 
Utóbbi években elterjedt, mint például a polikarbonát alternatívája, de sok margarinos, joghurtos tégely, és az üdítős PET palackok kupakja is ebből készül. Az opálosan átlátszó polipropilén csomagolóanyag a jelenlegi tudásunk szerint nem jelent kockázatot.
 
Simon Gergely környezetkémikus írása és a civil szervezetek szerint kétségbeejtően gyenge az uniós szabályozás arról, milyen anyagokkal lehet csomagolni az élelmiszereket. Hiába tiltottak ki számos vegyületet a csomagolásokból, a civil szervezetek szerint tele van kiskapukkal az élelmiszer csomagolóanyagokról szóló előírás, ami miatt továbbra is káros anyagokkal lesznek tele ezen termékek. Egy új, szigorúbb szabályozásra lenne szüksgé, amely ténylegesen kizárná a káros anyagok használatát, valamint figyelembe venné a különböző anyagok együttes hatását is. 
 

Ez is érdekelhet: 

 
 
 
Szólj hozzá!

Hozzászólások

A komment maximális hossza nem lehet több, mint 3969 karakter!

Még nem érkezett hozzászólás. Legyél te az első!