Egy ember az életének nagyjából egyharmadát alvással tölti, ezért ez a témakör egy viszonylag sokat kutatott terület. Leginkább azért tudunk róla annyit, mert a hosszú távú alváshiánynak ismerjük a negatív következményeit: memóriazavar, stressz, elhízás, szív- és érrendszeri betegségek, és még sorolhatnánk. A San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem kutatóinak most viszont sikerült megtalálniuk azt a génmutációt, ami miatt néhány ember tökéletesen kipiheni magát napi hat óra alvással, míg másoknak legalább a 7-8 óra szükséges ehhez.
A Neuron tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutatók ezúttal nem a cirkadián ritmust, vagyis a szervezet saját belső óráját figyelték meg, hanem az alvás minőségében és hosszában szerepet játszó homeosztatikus szabályozást.
A kutatók egy olyan család génjeit - egészen pontosan az ún. ADRB1 gén mutációját - figyelték meg, amelynek tagjai rendszeresen alszanak mindössze 4-6 órát, mégsem panaszkodnak semmilyen negatív következményre. Kiderült, hogy ez a genetikai variáns okozza, hogy valaki természetes módon rövid alvással is képes jól funkcionálni. Ez a gén egy adenozinnak nevezett vegyület receptora, ami azért érdekes, mert ezek a receptorok azok, amelyeken a koffein is kifejti a hatását.
A szakértők elismerték, hogy még rengeteg kutatásra van szükség ahhoz, hogy pontosan megértsék az összefüggéseket, de az már biztos, hogy ez a génvariáns nagy szerepet játszik abban, hogy valaki miért friss és kipihent 4 óra alvás után, és valakinek miért kell legalább 8 óra ahhoz, hogy képes legyen normálisan funkcionálni a mindennapokban. A kutatók szerint a felfedezés később újfajta, alvást segítő gyógyszerek kifejlesztésében is segíthet.
