Így szabadulhatsz meg hatékonyan az egyszer használatos műanyagoktól

A műanyagprobléma napjaink egyik égető kérdése. Mióta a vírus társul szegődött életünkbe, azóta a műanyagtermelésünk is megnőtt, hála a házhozszállításnak és a kajarendeléseknek. Hova vezet mindez, és mi az alternatíva?

Még ha tudatosan oda is figyelünk a hulladékcsökkentésre, a vírus és a korlátozások alatt valószínűleg a legtöbb háztartásban több egyszer használatos műanyag termelődik a vírus kezdete óta. Egyrészt több ételt rendelünk (valaki szükségből, mások az éttermeket akarják támogatni), másrészt többen rendelnek házhoz élelmiszert is. Mindkettő fokozott hulladéktermeléssel jár: elviteles dobozok, egyszer használatos műanyag evőeszközök, szívószálak, habdobozok, csomagolóanyagok garmadája, amely az esetek többségében rögtön a kukában landol.

Így szabadulhatsz meg hatékonyan az egyszer használatos műanyagoktól (Fotó: Getty Images)

Ha valaki egyébként is több műanyagot használ, annak lehet, hogy mindez nem szembetűnő, főleg, ha a szelektív hulladékgyűjtéssel még meg is nyugtatjuk magunkat, hogy megtettünk minden tőlünk telhetőt, a többi már a hulladékfeldolgozók dolga.

Én is érzem a megnövekedett hulladékmennyiséget – pedig amúgy fokozottan figyelek arra, hogy minimális hulladékot termeljünk – hisz a pandémia kezdete óta többször rendeltünk ételt, hogy legalább így támogassuk hőn szeretetett éttermeinket. Ugyan a helyi bevásárló közösségtől rendelünk, a kistermelői sajt ott is műanyagba bugyolálva érkezik.

Viszont ha megértjük az egyszer használatos műanyagok által képviselt problémát, akkor aligha éljük tovább megszokott életünket.

Sok embernek nehézséget okoz az effajta hulladékcsökkentés, hisz nem tudják, hol vágjanak bele. Csökkentsük a hulladékot? Vagy inkább találjunk alternatívát a műanyagra? De melyik alternatíva jó? Mi van, ha nem találunk olyan alternatívát, amely megfelel az igényeinknek? Nem egyszerű rátérni erre az útra, de megéri, mert mindenki tehet valamit!

Mi minősül egyszer használatos műanyagnak?

Leegyszerűsítve gyakorlatilag minden, amit az emberek zöme annak tekint. Míg egy gyorséttermi ketchup műanyag tasakja egyértelműen egyszer használatos, addig az elviteles dobozok zömét igazából újra használhatnánk. Sokan meg is őrzik őket, abban fagyasztanak le alaplevet vagy maradékot, mások viszont megszabadulnak tőlük.

S bár tényleg vannak olyan elemek, amelyek többször használhatóak, a dizájnjukból sokszor kiderül, hogy igazából egyszeri használatra lettek tervezve (ld. a rosszul záródó leveses dobozokat, amikből kifolyik a leves, éppen ezért megannyi fóliát tekernek köré). A hulladékfeldolgozó ipar az egyszer használatos műanyag kategóriába sorolja az eldobható papírpoharakat és papírdobozokat is, mivel költséges szétválasztani a két anyagot.

Olcsó előállítani, nehéz megszabadulni tőle

A műanyagok zömét fosszilis tüzelőanyagokból, pl. kőolajból állítják elő. Jóllehet, az időtállósága és az olcsó előállítási költsége miatt a műanyag roppant hasznos anyag többek között az autóiparban, szépen lassan beette magát a hétköznapjainkba is. Amerikában a 20. század közepe tájékán terjedtek el ezek a termékek, az első Tupperware tárolók például 1946-ban jelentek meg.

A rákövetkező évtizedekben a gyártási folyamatok fejlődtek, így egyre több márka lecserélte a fából, üvegből, fémből vagy papírból készült csomagolást műanyagra, mondván, hogy ez által pénzt is spórolnak és a szénkibocsátást is csökkentik, ergo a bolygónak is jót tesznek. Más cégek ellenben kvázi megfélemlítették az élelmiszerszennyeződéstől tartó vásárlókat, és ezzel a csellel szerettették meg a műanyagokat.

A műanyagok már az óceánjainkban vannak, és nagy károkat okoznak (Fotó: Getty Images)

A műanyagipar valójában nem ismerte fel, vagy csak szimplán elmulasztotta közölni a fogyasztókkal az anyag környezetre gyakorolt valódi hatását. Mindemellett a gyártók arról is megpróbálják meggyőzni napjainkban a fogyasztókat, hogy a műanyag az gyakorlatilag a végtelenségig újrahasznosítható, holott ezt tudvalevően nem igaz.

Az újrahasznosítás gyakorta hatalmas erőforrásokat igényel, ráadásul a végtermék nem is elég jó minőségű, ezáltal környezetkímélőbb lehet, ha a műanyag a hulladéklerakóban végzi.

Mindemellett ma már azt is tudjuk, hogy a mikroműanyagok rengeteg kárt okoznak az élővilágban is.

De mi a baj valójában az egyszer használatos műanyaggal?

Mivel az emberek zöme rögtön kidobja őket, folyamatos termelésre van szükség. Szakértők szerint az eddig előállított műanyagok közel 40-50 százaléka egyszer használatos célt szolgál(t). Ezek zömét általában ételek (és például evőeszközök) csomagolására használják.

Nehéz rangsorolni kártékonyság szempontjából a különféle termékeket, de a szívószálak, a különféle fóliák és műanyag zacskók mindenképp dobogósok, mivel ezek gyakran eltömítik a hulladékválogató gépeket. Egészségügyi szempontból viszont a hungarocell káros.

Az újrahasznosítás előnyei és hátrányai

Amennyiben rendesen elmossuk és megszárítjuk a különféle tárolókat, sokáig használhatjuk őket, ellenben fennáll a veszélye annak, hogy a rossz minőségű termékek idővel mérgező anyagokat bocsátanak ki magukból. Erre vonatkozó kutatások folyamatban vannak ugyan, de valós eredmények még nincsenek.

Annyi már kiderült, hogy a 2-es és 5-ös típusú műanyagok biztonságosabbak újrahasznosítás szempontjából, de ha egy tároló megreped, vagy valamilyen egyéb elváltozást tapasztalunk, akkor inkább ne használjuk tovább.

A műanyagcsökkentés előnyei és hátrányai

Textilzsákok, variációk szívószálakra, méhviaszos csomagoló textilek, szilikon tárolók – rengeteg termék jelent meg az utóbbi években. Ezek szuper alternatívák lehetnek, de nem mindenkinek jelentenek megoldást.

Az út a fogyasztói szokások megváltoztatásán keresztül vezet: vásároljunk kevesebb, és ha lehet, friss, helyi, szezonális termékeket, keressünk fel piacokat, termelőket, és vigyünk magunkkal dobozokat a bevásárláshoz.

Lehet, hogy mindez némi pénzügyi befektetést igényel, de idővel megtérül az áruk. De ez sem feltétlen igaz, mert mi például régi paplanhuzatot is használunk zsák gyanánt.

Ez mind szép és jó, viszont sokak számára mégis kudarcba fulladhatnak ezek a kísérletek, ha a helyi bolt kínálatában a termékek zöme műanyagban érkezik. Mások viszont anyagi helyzetükből vagy testi fogyatékosságukból fakadóan nem élhetnek ezekkel az alternatívákkal. Jó, ha mindezt tudatosítjuk, hisz az érmének két oldala van.

Az alternatívák előnyei és hátrányai

A termékfejlesztés új utakat indított az alternatívák világában: megjelentek a lebomló bioműanyagok (kukoricakeményítőből és társaikból), ezek előállításához viszont sok föld és víz kell, illetve sok ízben csak ipari körülmények között bomlanak le rendesen.

Az sem megoldás, ha beszerzünk megannyi pamutzsákot, mivel egy vászonzsákot igazából többször kell használunk, hogy karbonsemlegesek legyünk, mint egy tartós műanyag verziót.

Sok ízben a cégek furfangos green washing-ja sem segít, amely annyit tesz, hogy zöldítésnek álcáznak olyan megoldásokat és intézkedéseket, amelyek valójában nem is környezetkímélőek.

Környezettudatosabb csomagolóanyagok is léteznek (Fotó: Getty Images)

Számos országban már döntéshozói szinten is beavatkoztak a kérdésbe – többek között nálunk is betiltottak már bizonyos az egyszer használatos műanyagokat – , de egyénileg is tennünk kell az ügyért.

Én azt javaslom, hogy mindenki tesztelje egy-két héten át, hogy mennyi szemetet/műanyagot termel valójában. Így felmérhetjük, hogy hol tudnánk változtatni, és ennek szellemében kereshetünk fenntartható alternatívákat akár az otthonunkon belül is (pl. régi textíliákat és egyéb cikkeket is felhasználhatunk kreatív módon).

Ha egyedül eltántorodnánk a váltástól, keressünk egy támogató közösséget lakhelyünkhöz közel vagy a virtuális világban.

Az FKF hulladékkezelési kisokosa is rengeteg hasznos információt tartalmaz.


Többet tehetsz a Földért, mint gondolnád:

Forrásunk volt

Hozzászólások

Címlapról ajánljuk

További cikkek