Csipkefa bimbója…, Kék a kökény, recece…, Őszi éjjel izzik a galagonya ruhája… nem tévedünk nagyot, ha kijelentjük, ezeket a dalokat mindenki ismeri. Nem olyan biztos azonban, hogy mindenki tisztában is van mindenki ezeknek a vadon élő növényeknek kiváló élettani hatásával és főképp a gyümölcsükből készíthető lekvárok, teák finomságával. Még nem késő az őszi erdőből, mezőről begyűjteni őket, hiszen a kökény, a csipkebogyó igazából akkor élvezhető, ha már megcsípte a dér. Vegyük sorra, melyiket mire ajánlották – mert már réges-rég ismeri a népi gyógyászat is kiváló hatásukat –, illetve ajánlják a hozzáértők.
A csipkebogyóról (hecsedli, hecsepecs, csitkenye) bővebben itt olvashatunk! Amit fontos megjegyeznünk: magas a C-vitamintartalma, de ha teát készítünk belőle, ne forró vízbe áztassuk, mert a C-vitamin 60 Celsius-fok körül lebomlik és teljesen hatástalan lesz. A savanykás íze megmarad, ízesíti ugyan a teát, de a kívánt hatás nem érhető el vele. Finom lekvár is készülhet belől – elég munkás folyamat, mert a szőrös magokat el kell távolítani, de megéri! –, természetesen ez is főzés nélkül. Húsok mellé kiváló szósz-alapanyag. A dércsípte gyümölcsöket könnyebb leszedni a bokrokról, kevésbé karistolja össze a kezünket.
A kökény (amúgy a szilva nemzetség tagja, nevezik boronafának, kininfának, kökönyének, tövisfának, zabszilvának, ekegúzsnak is) erdőszélek, mezők tövises cserjéje. Apró, fehér virágai kora tavasszal nyílnak, a belőlük készült tea vértisztító és fogyókúrás étrendbe is beilleszthető, mivel hashajtó hatású.
Ősszel érik kékesfekete, éretlenül igencsak fanyar termése. A gyümölcsöt akkor érdemes gyűjteni, amikor a dér már megcsípte és megpuhul, édesebb lesz. Készíthetünk belőle dzsemet – a virágjával ellentétben, ez hasfogó –, de húsok mellé (almával kiegészítve) mártást is. Aszalással tartósítható és teának felhasználható. Spanyolországban a Patxaran nevű likőrt kökényből állítják elő.
A galagonya (gelegenye, Isten gyümölcse, fehértövis), ahogyan a csipkebogyó is, a rózsafélék családjába tartozik, és szintén az erdőszéleken, legelőkön élő tövises cserje, illetve fa, többféle fajtája ismert. A termése szíverősítő és szívnyugtató hatású, az érelmeszesedés kialakulását gátolja, megakadályozza a zsír lerakódását az érfalakra, csökkenti a szívtáji szorító érzést. Más vadgyümölcsökkel „házasítva” finom lekvár készíthető belőle. A savanykás ízű bogyók leforrázva teának, de szörpnek is felhasználhatók.
Őszi sétáinkon járjunk nyitott szemmel és kis kosárkával, hogy begyűjthessük és kipróbálhassuk a természet kínálta, vadon termő gyümölcsöket.-vm-
