Amikor először ettem Ausztriában, nem ismertem fel, mert addig szinte csak az itthoni iskolai menzán találkoztam vele. Ott a menzán, száraz, apró morzsaszerű valami volt. Valójában galuska nagyságú, aranysárga, néhol szép világos barnára pirított, vanília illatú, finom puha állagú sütemény a Kaiserschmarrn. A tetején a krémes barack- lekvár pedig teljesen a varázslat kategóriába emeli a császármorzsát. Ha jó! Lehet ezt fokozni, mert van, hogy almát is pirítanak bele. Az az Apfelschmarrn.
„Egyenek mindig jót, és élvezzék az ízeket”
Buday Péter
