Tudtad, hogy húsvéti hagyományként a barkát meg is eszik?

Hagyományokból nincs hiány, ezek viszont sokszor kopnak, elvésznek, a modern idők lesöprik őket. Most a sonkán-tojáson-kalácson felül mesélünk egy szokatlan húsvéti falatról.

A húsvéti trakta állandó szereplője a sonka, a tojás, a torma, a kalács és persze a kisebb-nagyobb mennyiségben elfogyasztott pálinka. Ha jönnek locsolók, ha nem, ha van tojásfestés, ha nincs, a közös étkezések ehhez az ünnephez is hozzátartoznak. Asztalon a nyuszis dekor, a kedves kis barkaág, rajta a pelyhes szemecskék, de gondolnánk, hogy a szépsége és szakrális jelentősége mellett babonából fogyasztottak is a barkából?

Tudtad, hogy húsvéti hagyományként a barkát meg is eszik?

Virágvasárnap pálmaág helyett barka jut nekünk

A húsvétot megelőző utolsó hétvégi napot virágvasárnapnak (Dominica palmarum) hívjuk, és ez az időpont jelöli Jézus bevonulását Jeruzsálembe, mikor követőivel szenvedései előtt pászkavacsorát ült. A tömeg, a hívek pálmaágakat lengettek a Megváltó érkezésekor. Az ókorban a pálma fontos szimbólum, jelkép volt: a győzelmet, az életet, a reményt testesítette meg. Igen ám, de mi van azokkal az országokkal, ahol az éghajlati viszonyok miatt nem beszélhetünk pálmafákról? Így vagyunk ezzel mi is, kelet-európaiként, nálunk sehol egy őshonos pálma. Van helyette viszont tavasszal, korai bimbózó fűzfavessző, amit szombaton kell begyűjteni, virágvasárnap előtt, hogy ez legyen megszentelve a szertartáson.

A barka név a birkára rímel, ez pedig nem is véletlen: egyrészt jelképezi Jézust, másrészt a kis szőrmés bimbók a bárányok puha szőrzetét is megtestesítik. De milyen szokásokat társítunk a házba bevitt barkához?

A barka dekoráció és rontásűző is egyben

Ha az eresz lefolyójába barkát teszünk, megvédi a házat a villámcsapástól. Mindenféle gonoszt elűz, és természetesen gyógyít is. A Budai-hegység falvaiban például az a hiedelem járta, hogy ha a család minden tagja éhgyomorra eszik három szemet a szentelt barkából, az egész évre védelmet nyújt a torokfájás ellen. Máshol a szentmise után, még a templomból kilépve javasolják a barkaszemek elfogyasztását, hogy egészségesek maradhassanak, és a torok betegségeit megelőzzék a pelyhes bimbók fogyasztásával.

Hogy milyen az íze? Mint egy rügynek, csak kicsit máshogy csúszik.

Azért receptet nem írunk vele, de bármi előfordulhat barkafronton, ha már a zuzmó, a sáska és a pubertás srácok vizeletében fürdetett tyúktojások is ínyencségnek számítanak.

Virágvasárnap tilos a munka, tilos a mulatság is. Az északi területeken úgy tartják, azért nem lehet táncolni, mert letáncolják a virágokat, és rossz lesz az éves termés. Ellenben magvakat vetni jó szerencse ebben az időben, mert a virágok szebbek, illatosabbak, ellenállóbbak lesznek.


Még több színes, kedves húsvéti tartalom:

Hirdetés

Támogatott tartalom

Társasházi pályázat három egyszerű lépésben

Május 31-ig küldhetitek el ötleteiteket az OTP Bank Társasházi Pályázatára. A határidő közeleg, de megéri sietni, hiszen 15 társasházi közösség nyerhet összesen 30 millió forint vissza nem térítendő támogatást.

Hirdetés

Támogatott tartalom

A Budafoki élesztővel húsvétkor is élmény a sütés

Mi jut eszünkbe, ha a Budafoki élesztőre gondolunk? Generációk óta a magyar háztartások elengedhetetlen kelléke! Használatával sütéskor különleges lehetőségek sora nyílik meg előttünk. Ám mindenki számára talán a legszebb, semmihez sem hasonlítható élmény, amikor a vele készült friss kalács illata betölti otthonunkat, azonnal meghitt hangulatot teremtve a közelgő húsvét idején is. Nekünk ezek az első gondolataink a Budafoki élesztő kapcsán, amelynek neve az idő előrehaladtával összefonódott a magyar konyhával.

Címlapról ajánljuk