Ennyit jelent az „egy adag étel”: ha betartod, elkerülheted az elhízást és túlevést

Azt a legtöbben tudják, hogy egy 500 grammos zacskó tészta négy főnek elég, tehát egy adag tészta 125 gramm. De ez csak egyetlen alapanyag a sok ezer közül: a legtöbbször úgy érezzük, hogy találomra rakjuk ki az ételadagokat a tányérunkra.

Pedig az adagméretek megértése kulcsfontosságú ahhoz, hogy megfelelően táplálkozzunk, hogy elegendő kalóriát fogyasszunk, illetve hogy megfelelően tudjuk kezelni a testsúlyunkat. Nézzük meg, mit kell tudni az adagokról, és hogyan határozhatjuk meg a számunkra megfelelő mennyiséget!

Ennyit jelent az „egy adag étel”

Az adagméretek fontossága

Sokszor nem figyeljük meg, pedig az élelmiszerek címkéje sokat elárul: ezen szerepel például az ajánlott adagméret, ami tájékoztat minket a termék tápértékéről is. Rajta van, hogy hány kalóriát tartalmaz az alapanyag, mennyi benne a fehérje, szénhidrát, rost, cukor és zsír – azaz minden lényeges tápanyag, amit az adott étel elfogyasztásával beviszünk.

Mindez pedig azért nagyon fontos, mert a bevitt élelmiszerek mennyisége közvetlen hatással van testi, lelki és érzelmi állapotunkra.

Ha rendszeresen túl sokat eszünk, akkor olyan problémákkal kellhet szembenéznünk, mint a hízás, és az ahhoz kapcsolódó egészségügyi problémák. Ha pedig épp ellenkezőleg, túl kevés kalóriát viszünk be, az hiányállapotokat, fogyást, fáradtságot, falási rohamokat okozhat.

Az élelmiszercímkén szereplő adagméret tehát segít kontrollálni, mennyit eszünk, és támogatja a napi tápanyagszükségleteink elérését. Tudatosabbá tesz minket, így eldönthetjük, hogy egy teljes adagot fogyasztunk-e el, vagy inkább félretesszük egy részét későbbre.

Gondoljunk csak bele: egy 500 ml-es üdítő valójában két adagot tartalmaz, mégis sokan az egészet megisszák. Ha a címkén feltüntetett kalória- és cukortartalom egy adagra vonatkozik, a teljes palack elfogyasztásakor ezek az értékek megduplázódnak!

Mit jelent az adagméret?

Nos, nem árt tudni, hogy az adagméret egy adott élelmiszer vagy ital szabványos mennyiségét jelenti – ilyen például 2 evőkanál mogyoróvaj vagy 2 dl tej. Ezeket a méreteket kormányzati szervek és iparági szabványok határozzák meg a fogyasztási szokások alapján. Ezek persze nem kötelezően követendőek, azonban az élelmiszerek címkéjén szerepelniük kell, enélkül ugyanis az emberek nem tudnák meghatározni a termék tápértékét.

Meg kell viszont említeni, hogy a címkéken jelzett adagméretek sajnos félrevezetőek is lehetnek. Mivel nincs egységes szabályozás, a gyártók szabadon megadhatják az adagméretet, így kisebb adagokat feltüntetve egészségesebbnek tűnhet egy termék. Ez a „részarányos torzítás” jelenségéhez vezethet, amikor a fogyasztók akaratlanul is nagyobb mennyiséget esznek a kelleténél, ezzel pedig sokkal több kalóriát visznek be, mint kellene.

Hány kalóriát kellene fogyasztanunk naponta?

Ha erről beszélünk, először is ki kell térnünk a tápértékjelölések értelmezésére, ez ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy egészséges döntéseket hozhassunk bevásárláskor. Az ilyen címkék rengeteg hasznos információt tartalmaznak, és bár a legtöbben először a kalóriákra és a szénhidrátokra figyelnek, ezek önmagukban nem elegendőek a megfelelő döntésekhez. Fontos az összes feltüntetett adat megértése. Nézzük a legfontosabbakat:

  • Adagméret – Ez mutatja meg, hogy mekkora mennyiség elfogyasztásával érhetjük el a feltüntetett tápértékeket.
  • Összes kalória – Egy adag energiatartalmát jelzi.
  • Makrotápanyagok – A zsírok, szénhidrátok és fehérjék mennyiségét mutatja be.
Az emberek általában nagyobb adagokat fogyasztanak

Mivel az emberek általában nagyobb adagokat fogyasztanak, fontos összehasonlítani a címkéken szereplő adagokat. Például könnyű túl sok gabonapelyhet kimérni reggelire. Ha a megszokott adagunkkal nem érezzük magunkat jóllakottnak, kereshetünk olyan gabonafélét, amelynek nagyobb az ajánlott adagja, de hasonló a tápértéke.

Gyakori adagméret-példák

Az élelmiszercímkéken gyakran hasonló adagméretekkel találkozunk, ami megkönnyíti az ételek kimérését. Íme néhány gyakori példa:

Gabonafélék

  • Főtt rizs: 200 g
  • Zabpehely (száraz): 30 g
  • Száraztészta: 125 g
  • Quinoa (főtt): 185 g
  • Kenyér: 2 szelet

Fehérjék

  • Csirkemell: 90 g
  • Tojás: 1 db
  • Tojásfehérje: 1 db
  • Hal vagy kagyló: 90 g
  • Sovány hús: 90 g

Gyümölcsök

  • Alma: 1 nagy
  • Avokádó: 1/5 db
  • Banán: 1 közepes
  • Dinnye: 1/4 közepes méretű vagy 140 g
  • Ananász: 2 szelet
  • Eper: 8 közepes db

Zöldségek

  • Burgonya: 150 g
  • Hüvelyesek: 90 g
  • Bab: 130 g
  • Sárgarépa: 30 g
  • Spárga: 5 szál
  • Édesburgonya: 1 közepes méretű

Az adagméretek egyéni igényekhez igazítása

A címkéken feltüntetett adagméretek általában egy 2000 kalóriás étrendre vonatkoznak, de ez nem mindenki számára megfelelő.

Az életkor, a nem, az aktivitási szint és az étrendi igények mind-mind befolyásolják, hogy valakinek nagyobb vagy kisebb adagokra van szüksége.

Például a gyermekek kisebb adagokkal is jól lakhatnak, míg sportolók nagyobb kalóriaigénnyel bírnak. Az egyéni tápanyagigény meghatározásához érdemes kalóriaszámolóval kiszámítani a napi szükségletet.

Forrásunk volt.


Még több, táplálkozáshoz kapcsolódó cikk:

Legújabb receptek

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Top Receptek