Értesíthetünk a legfrissebb témákról?

oké!

Kultúrfelvágott: itt a híres angol karácsonyi puding, ami még Hercule Poirot tetszését is elnyerte

Ezúttal a mindenki által ismert detektív, Poirot egyik esetét és egy abban kulcsszerepet játszó karácsonyi desszertet hoztunk nektek, íme: A karácsonyi puding rejtélye!

Ha van író, akit senkinek nem kell bemutatni, akkor Agatha Christie pontosan ilyen. A krimi koronázatlan királynője több tucat történetet írt élete során, ezek nagy részének két meghatározó figurája Hercule Poirot és Miss Marple voltak. Azonban míg Miss Marple leginkább az angol vidék kis falvaiban göngyölíti fel a meglepően gyakori gyilkossági ügyeket, a belga Poirot igazi világjáró, akinek kis szürke agysejtjei messze földön ismertek.

A belga, aki a csokinál is híresebb

A Poirot-regények nem véletlenül tartoznak a világirodalom legnépszerűbbjei közé, Chirstie-nél ugyanis sokszor nem is a bűncselekmény az, ami érdekes, hanem a nyomozás folyamata és az a deduktív módszer, amellyel a belga detektív a rejtélyeket megoldja. Meg hát ugye ott van a nosztalgiafaktor is, hiszen ki ne vágyna rá, hogy bepillantást nyerjen a György-kori Anglia hétköznapjaiba, valamint a felső középosztály és az arisztokrácia szennyesébe?

Az írónő regényeinél azonban talán még kedveltebbek azok a tévés adaptációi, azon belül is leginkább David Suchet Poirot-filmjei. A legnagyobb brit kereskedelmi tévécsatorna, az ITV 1989 és 2013 között 70 Poirot történetet forgatott a színésszel, ezek közt másfél órás tévéfilmek és 45 perces epizódok egyaránt vannak. A litván származású angol Suchet tiszteletbeli belga állampolgárságot is kapott a detektív megformálásáért, ami – Albert Finney és Peter Ustinov ide, Kenneth Branagh oda – tényleg a legtökéletesebb, amit elképzelhetünk. Én például a mai napig libabőrös leszek, ha meghallom a sorozat főcímzenéjét, hiszen eszembe juttatja azokat a gyerekkori estéket, amikor anyával megnézhettem egy-egy epizódot, bár némelyiktől nagyon féltem (az kinek rémlik, amikor zöld füst száll fel az öregasszonyból a Kutya se láttában?!).


A karácsonyi puding című történet anno elbeszélésként jelent meg, és csak a tévéképernyőn lett belőle másfél órás film, ami magyarul A királyi rubin elrablása címmel került adásba. Ebben egy egyiptomi herceg eltűnt rubinja körül bonyolódik a cselekmény, és persze megint épp Hercule Poirot az, aki meg tudja oldani a rejtélyt. Ehhez azonban vidékre kell utaznia, ugyanis azt a tippet kapja, hogy az eltűnt drágakövet a Lacey család birtokán keresse. Végül nem várt helyen bukkan fel a vörös rubin: a karácsonyi pudingban. 

Az angol karácsonyi puding

Mint a világon többnyire, úgy az angolszász területeken is december 25-e az ajándékozós-ünnepivacsorás nap, szemben a mi Szentesténkkel. Nem véletlenül hívják ők ezt a napot Karácsony napjának (Christmas Day), amit a magyarra nehezen fordítható Boxing Day követ - az elnevezés állítólag  onnan ered, hogy ezen a napon kaptak a szolgálók év végi bónuszt jutalmat munkáltatóiktól. Akárcsak nálunk magyaroknál, a briteknél is megvannak a hagyományos karácsonyi ételek, ezek közül is a legismertebb a karácsonyi puding.

Az talán nem újdonság, hogy a szigetország lakói szeretik a legkülönfélébb fogásokat megilletni a pudding kifejezéssel, ezeknek azonban távolról sincs közük a mi pudingunkhoz. Példának okáért a Christmas pudding, a Yorkshire pudding vagy a Black pudding három teljesen különböző finomság: az egyik tömény gyümölcskenyér, a másik köretként fogyasztott tésztaféle, a harmadik pedig olyasmi, mint a mi véres hurkánk. A karácsonyi puding hagyománya a középkorból származik: a sűrű tésztába szerencsét hozó pénzérméket rejtettek, és gyakran már hónapokkal előre elkészítették, a magas alkoholtartalom miatt ugyanis állítólag nagyon sokáig nem romlik meg.

És hogy miből is áll ez a puding? Gyakorlatilag aszalt gyümölcsökből, amit némi tojás, zsiradék és cukor tart össze. Meg persze kerül bele egy jó adag alkohol is, általában valamiféle brandy. Összeállítani nem tart sokáig, ellenben hosszú órákon át kell gőzfürdőben sütni, hiszen ettől nyeri el jellegzetes állagát. Régebben egyébként gyakran plum pudding-nak hívták ezt a desszertet, noha szilvát nem feltétlenül tartalmaz, azonban a mazsolára is szokás volt így hivatkozni.

Végső soron a karácsonyi puding is egy amolyan 'ahány ház, annyi szokás' recept, hiszen minden család másképp csinálja, és mindenkinek megvan a titkos receptje. Szóval kísérletezzetek Ti is bátran! 

Én hanyagoltam a mazsolát, ugyanis nem szeretem, helyette csodálatos aszalt cseresznyét és áfonyát kevertem a tésztába. 

A pénzérméket is mellőztem, elvégre senki nem szeretné sem fogorvosnál, sem fül-orr-gégészeten fejezni be az évet. Cserébe egy kevés tejjel lágyítottam az alkoholos gyümölcsízt, tálaláskor fahéjas porcukorral hintettem meg, sőt, egy hagyományos hard sauce-t is összedobtam hozzá – Angliában ugyanis gyakran kísérik ezzel a sűrű brandys vajkrémmel a karácsonyi pudingot.

Egy szó, mint száz: ha rajongtok a brit kultúráért, netalán hatalmas gyümölcskenyér-imádók vagytok, vagy esetleg csak kipróbálnátok valami újat az ünnepekkor, készítsétek el ezt a karácsonyi pudingot. Elvégre Poirot is megdicsérte a szakácsnőnek a desszertet, a kis belgának pedig mindig igaza van, mon ami!
 

Kedvenc Poirot-történeteink:

- Halál a Níluson
- Öt kismalac
- Gyilkosság az Orient expresszen
- Poirot karácsonya
- Az Ackroyd-gyilkosság

Ezt láttad az ízHUSZÁR magazinon?

Kultúrfelvágott: megsütöttük Harisnyás Pippi igazi svéd gyömbéres kekszét - igen, a bútoráruházast!

Szólj hozzá!

Hozzászólások

A komment maximális hossza nem lehet több, mint 3969 karakter!

Még nem érkezett hozzászólás. Legyél te az első!