FERMENTÁLÁS - a menő konyhai trend, amit szinte biztos, hogy már kipróbáltál, csak nem tudsz róla

Idén is számos gasztrotrend ütötte fel a fejét, de az egyik legizgalmasabb az erjesztett ételek újbóli térhódítása. Most otthon is belevághatunk a savanyítás művészetébe.

Mi is a fermentálás?

Az egyesek szerint Kínából, míg mások határozott állítása szerint Japánból eredő ősi tartósítási módszer lényege az, hogy egy kémiai folyamat során a zöldségeket, gyümölcsöket vagy tejtermékeket különböző természetes baktériumok és gombák segítségével egy enzim hatásának teszünk ki. Sokkal egyszerűbben megfogalmazva, erjesztünk.

Már a nagyi is...

Elsőre ugyan sokaknak ismeretlen lehet ez a szó, de ha azt mondom,kovászos uborka, joghurt, sör, tea és kávé, mindenki rögtön képbe kerül. Ami közös bennük, az, hogy mind találkoznak valamilyen módon a fermentálás technológiájával az előállításuk során. Sokaknak épp a dédinél vagy nagyszülőknél töltött gyermekkori nyarak jutnak eszébe, teljesen jogosan, hiszen ők már a trendek előtt játszva készítették el a savanyúságokat, épp ezt a manapság reneszánszát élő konyhai fortélyt alkalmazva.

Újra trendi

A fine dining szép lassan újra felfedezte magának, a híres Noma étteremben desszertet is savanyítanak, sőt a témának egy egész kiadványt szenteltek. A japán Ogura Hiraku pedig talán a legismertebb név a fermentálás rajongói körében, a szerencsések nemrég főzhettek is vele Budapesten. Ogura aki a mikrobiológia szakértője, a szójaszósz és a miso tanulmányozásával kezdte elmélyülését az erjesztés világában, azóta igyekszik megismertetni annak jótékony élettani hatásait a tudásra szomjazó egyre szélesebb közönség körében.

Ugyanis fermentálni nem csak menő, de az így készült érlelt élelmiszereknek probiotikus hatásuk is van, ami valódi energiadopping a szervezetnek. Az erjesztett ételek erősítik az immunrendszert, csökkentik a magas vérnyomást, továbbá gyulladáscsökkentőként működnek, és egyes kimutatások szerint még az allergiás tüneteket is enyhítik. Sőt mit több, tartósítószermentesek, így a manapság egyre inkább fókuszba kerülő környezettudatos hozzáállást is szem előtt tarthatjuk.

Egy kis idővel és utánajárással mi is beleáshatjuk magunkat a készítés rejtelmeibe. Ha az ázsiai konyha szerelmesei vagyunk, készíthetünk miso levest, kimcshit, de az első klasszikus savanyú káposzta, répa vagy paprika és az említett kovászos uborka házi erjesztése is garantáltan hatalmas örömet okoz majd.

A savanyítással ráadásul biztosíthatunk magunknak a hideg időszakra pár értékes üvegcsényi vitaminbombát, hiszen a savanyított ételek eltarthatók, és rendelkezésünkre járnak, amíg újra friss idényzöldségekhez és gyümölcsökhöz jutunk, és a testünk is meghálálja majd a jótékony falatokat. Az úton mindössze elindulni nehéz, ha az alábbiakat biztosítjuk, az alapot máris megteremtettük ahhoz, hogy sikeresen fermentáljunk:

  • állandó, optimális hőmérséklet (ideális esetben 18-22°C és közvetlen napfénytől való védelem)
  • kontaminációtól való védelem (sterilizált üveg, anaerob közeg biztosítása, megfelelő töménységű sóoldat)
  • idő, amíg a folyamat végbe tud menni (5 naptól 2 hétig)

A FERMENTÁLÁSRÓL ITT TALÁLTOK MÉG TÖBB INFÓT!

Ezt olvastad már az ízHUSZÁRon?

5 budapesti étterem, ahová bármikor mehettek ebédelni

via fermentor.blog.hu, thebalancesmb.com

Címlapról ajánljuk

Mézédes eprespite-receptek

Végre dübörög az eperszezon, s bár nem éppen a legolcsóbb alapanyag, kizárt, hogy lemondjunk róla egy teljes évre, szóval hajrá, készüljön legalább egy epres pite!

Nosalty

További cikkek