A legenda szerint 1924-ben Tijuanaban Caesar Cardini (1896-1956) olasz származású szakács készítette el először ezt a salátaféleséget - ide menekült mulatozni az amerikai alkoholtilalom alatt a kaliforniai elit. Egy hétvégi napon borzasztó nagy volt a forgalom, és kifogytak szinte mindenből - ekkor született az alkotója nevét máig őrző saláta maradékokból, illetve abból, ami a konyhában még fellelhető volt. A recept Los Angelesben először 1946-ban tűnt fel az étlapokon, és azóta változatlan. Julia Child szakácskönyvében szintén találkozhatunk erről egy leírással, mai napig ez az egyetlen feljegyzés, mely szerint neki is maga Cardini készítette a salátát az asztalánál, ahogy korábban minden vendégnek.
Ezeket olvastad már?
A tijuanai Hotel Caesarban ma is az eredeti módon, séf által szervírozva készítik ezt a salátát, aminek egyetlen más variációja sem elfogadott hivatalosan Caesar-ként. Az összetevők arányaiban vannak természetesen eltérések, ki hogy szereti alapon, de a fő hozzávalók tekintetében nincs vita: római saláta (nem jégsaláta!), frissen pirított kenyérkockák (nem kész crouton!), a Caesar dresszing (szigorúan meghatározott összetevőkből) és friss parmezán. Pontosan így: sem több, sem kevesebb. Ez a dresszing különben kereskedelmi forgalomban is kapható, receptjét a Cardini család 1948-ban szabadalmaztatta, mára pedig több mint egy tucat más salátaöntet is forgalomba került Cardini's márkanéven.
A nem hivatalos cézárvaráció - a csirkemelles változat - azok miatt született, akiknek hús nélkül elképzelhetetlen egy saláta. Ugyanakkor az eredeti receptben nem szerepelt ajóka(szardella) filé, ezt Cardini nem használta, de manapság már elfogadott, és a Hotel Caesar-ban is alkalmazzák.
A salátát eredetileg kézzel fogyasztották - a rómaisaláta-csónak alakját kihasználva a levelekkel kanalazták szájukba a finomságot. Hogy könnyebb legyen a hozzáférés, ezeket az “alkalmi kanalakat” szárral kifelé helyezték a tányérokra. Mostantól mindenki tudja, hogyan készül az igazi Cézársaláta. Aki idáig nem kóstolta, az próbálja ki mindenképpen.
