Bepötyögjük az adatainkat egy BMI-kalkulátorba, majd elégedetten hátradőlünk, ha a kapott érték a normál tartományban van. Érdemes azonban tisztában lennünk azzal, hogy BMI a magasságunk és a testsúlyunk alapján számol egy értéket, viszont testünk izom- és zsírszövetarányáról nem ad információt.
Olvastad már?
Számold ki a BMI-d és értékeld!
Mi a baj a zsírszövettel?
- A szervezetünkben lévő zsír aránya hatással van egészségünkre, a nem megfelelő mennyiségű, arányú zsírszövet számos krónikus betegség kockázati tényezője.
- Ez persze nem jelenti azt, hogy 0%-os testzsírarányra kell törekednünk, hiszen testünknek szüksége van erre a szövettípusra is, amelynek egyik fontos feladata az energiatárolás, majd szükség szerint annak mobilizálása. A tápanyagraktárként szolgáló zsírszövet a kötőszövetekben és az erek mentén rakódik le, és éhezéskor csökken, eltűnik.
- Ha a testzsír aránya a normál érték felett van, nagyobb az esély a szív- és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás, 2-es típusú cukorbetegség, mozgásszervi megbetegedések kialakulására.
- Fontos tudni azonban, hogy egészségünk szempontjából nemcsak a zsírszövet aránya, hanem annak elhelyezkedése is számít. Ha elsősorban a derék köré rakódik le a zsír, alma vagy centrális típusú elhízásról beszélhetünk. A fent említett betegségek kialakulásának kockázata jóval nagyobb mértékű az alma, mint a körte típusú elhízásnál, ahol a felesleg inkább a csípő, comb körül található. A haskörfogat mérése segíthet megállapítani, hogy van-e rajtunk hasi zsírfelesleg, a normál érték nőknél 80 cm, férfiaknál pedig 94 cm.
Olvastad már?
Te alma vagy körte alakúra híztál?
- Zsírszövetünk aránya függ az életkortól és a nemtől is. A nők alapvetően nagyobb arányú zsírral rendelkeznek, ami főleg a mellen, csípőtájékon, combon található. Erre a lerakódástípusra a reprodukciós képesség fenntartásához van szükség, így a szervezet a terhesség, szoptatás alatt is megfelelő mennyiségű energiát tud biztosítani.
- Sportolóknál a testzsírszázalék jóval alacsonyabb lehet az átlagos felnőttekénél, de ha nem vagyunk olimpikonok, a 3% alatti testzsír nem lesz elegendő a szervezet normális működéséhez, nőknél leállhat a menstruáció, veszélybe kerül a csontok épsége is.
Honnan tudom, hogy az én testemben mi a helyzet?
A test zsírtartalmának mérésére sokféle lehetőség van. Mérhetjük szakember felügyelete mellett különböző eszközökkel, pl. a bioelektromos impedanciaanalízis elvén működő testösszetétel-mérőkkel, vagy bőrredő mérésére szolgáló kaliperrel.
Ha azonban türelmetlenek vagyunk, testzsírarányunk becslésére használhatjuk az alábbi képletet:
1. Számoljuk ki kalkulátorunkkal a BMI-nket (kattints a képre)!
2. A képlet (Deurenberg-féle-):
Testzsír% = (1,2 x BMI) + (0,23 x életkor) - (10,8 x nem) - 5,4, ahol a nem = 0, ha nő, = 1, ha férfi
Példa: 40 éves,165 cm-es, 58 kg-os, (BMI: 21) nő testzsírszázaléka: (1,2 x 21) + (0,23 x 40) - (10,8 x 0) - 5,4 = 29%
Ok, és honnan tudom, hogy bajban vagyok?
A testzsírarány normálértékei:
nőknél:
- 20-39 év között: 22-33%
- 40-59 év között: 24-34%
férfiaknál:
- 20-39 év között: 9-20%
- 40-59 év között: 12-22%
Mit tehetünk, ha a felső határérték felett vagyunk?
A kiegyensúlyozott, megfelelő energia- és tápanyagtartalmú táplálkozás alapvető fontosságú a normál és a testsúlycsökkentő étrendben, de mellette elengedhetetlen a mozgás. Sokan megdöbbenve állnak a mérlegen pár hónapos sportolás után, mert a várt fogyás helyett többet mutat a mérleg, mint korábban, mikor még a kanapén elnyúlva töltötték az estét az izzasztó edzés helyett. Viszont a ruháink már lötyöghetnek és a mérőszalag is azt igazolja, hogy csökkennek a zsírpárnák. Ugyanannyi súlyú zsír kb. négyszer akkora teret foglal el, mint az izom, ezért nyugodtan higgyünk a mérőszalagnak és a ruháinknak. Minél több rajtunk az izom, annál magasabb az alapanyagcserénk értéke is, akin több izom van, több energiát is éget el.
