Decemberben indítottuk útjára kvízünket, amely azzal a céllal készült, hogy felmérje olvasóink körében a konyhai veszélyekkel kapcsolatos tudást. Hiszen továbbra sem egyértelmű minden válasz: annak ellenére, hogy már jelentős mennyiségű információ elérhető a sütés-főzés során keletkező káros anyagok, az egészségtelen főzési technikák és mindezek elkerülésének témájában, a felmérés eredménye megmutatta, hogy még mindig akadnak bizonytalan területek.
Káros főzési technikák
A konyhai munkálkodásunk során (annak ellenére, hogy sokszor észre sem vesszük), felszabadulhatnak káros anyagok, amelyek a szervezetünkbe kerülve ronthatnak az egészségi állapotunkon. Ezek a káros anyagok több forrásból is származhatnak:
- a rossz zsiradékválasztásból,
- a nem megfelelő edényhasználatból,
- a szükséges levegőfrissítés elmaradásából.
Szerencsére az első témakörben már nagyrészt biztos alapokon áll az emberek tudása: a megkérdezettek 78,7%-a helyesen jelölte meg a bő olajban sütést, mint legnagyobb károsanyag-kibocsátó konyhai folyamatot. A hozzá használt zsiradék esetében pedig 70,7% választotta az extra szűz olívaolajat alkalmatlan sütőközegként.
A sütés-főzéshez használt edények sem fogtak ki a kvízt kitöltőkön: 70,5% helyesen kiválasztotta a teflonserpenyőt, ugyanis az tényleg sokkal károsabb lehet, mint a rozsdamentes acélból vagy az öntött vasból készült serpenyő.
Szellőztetés, szagelszívás és szén-monoxid
Míg a kvíz előző részében túlnyomóan helyes válaszok érkeztek, addig a második témakör kérdései már nagyobb mértékben kifogtak a kitöltőkön. A keletkezett káros anyagoktól való hatékony megszabadulás persze nem is egyszerű téma.
A konyhában keletkezett füst megszüntetésére a szellőztetés a leghatékonyabb módszer: ezt 64,4% így is gondolta, a többi válasz megoszlott a kevésbé hatékony szagelszívó és a más célt szolgáló páraelszívó között.
Egy füstérzékelő felszerelése hatékony módja lehet a balesetek megelőzésének, azonban nem mindegy, hogy a szerkezet hová kerül: a megkérdezettek 50,5%-a a közlekedőt jelölte meg olyan helyiségként, ahová nem érdemes felszerelni, míg 41,4% a konyhát. Ez utóbbi válasz volt a helyes, hiszen a konyhában gyakran keletkezik füst, ami hamis riasztásokhoz vezethet. Ellenben a közlekedő vagy a nappali már egy előnyösebb szoba lehet az elhelyezésre.
Míg a füst is okozhat károkat, a nála sokkal alattomosabb szén-monoxid bizonyos helyzetekben nagyobb veszélyt jelenthet. De melyek ezek a helyzetek? A kvíz egyik legnehezebb kérdésének bizonyult a következő: „Mitől nem keletkezhet szén-monoxid a lakásban?”
A válaszadók csupán 35,1%-a ismerte fel helyesen, hogy akkor nem keletkezik szén-monoxid, ha túl sokan vagyunk egy szobában, és nem szellőztetünk. Azonban 41% választotta a berendezések karbantartásának, tisztításának elmaradását, ami viszont hozzájárulhat a veszélyes gáz keletkezéséhez. Az öreg, nem vizsgált kazánok, bojlerek és tűzhelyek is komoly veszélyforrásként jelentkezhetnek a háztartásban. A rendszeres ellenőrzések során derülhet ki például az is, hogy egy nyílt lánggal égő berendezés levegőutánpótlása nem biztosított, ami szintén szén-monoxid keletkezéséhez vezethet (ezt a választ mindössze 23,8% választotta).
A kvíz és a cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
