A szelén szervezetünkben antioxidánsként működik, azaz megköti a szabad gyököket, így segítheti a daganatos betegségek megelőzését. Emellett részt vesz a pajzsmirigyhormonok termelődésében és a DNS-reprodukcióban, -helyreállításban.
Hétköznapi élelmiszereink közül szelénben gazdagok a belsőségek, különösen a vese (borjú, marha, sertés) és a máj, a húsfélék, a tengeri állatok húsa. Növényi eredetűek közül gazdagok ebben a nyomelemben egyes gabonák feldolgozásával készült termékek, mint például a durumbúza-liszt vagy a búzacsíra, búzakorpa. A növényi eredetű élelmiszerek szeléntartalma nagy mértékben függ a termőtalaj minőségétől is.
Kiemelten gazdag szeléntartalmú a brazil vagy más néven paradió, amit akár nassként is ropogtathatunk uzsonnára, de tehetünk belőle a müzlinkbe, a salátánkba.
A cink szintén nagy jelentőségű, fontos szerepet tölt be a DNS-szintézisben, a tápanyagok emésztésében, a fehérvérsejtek képződésében, segíti az immunrendszer működését és a sebgyógyulást.
Legfontosabb élelmi forrásai a magas fehérjetartalmú alapanyagok, mint például a hüvelyesek (bab, lencse, csicseriborsó), a tojás, a búzacsíra, a búzakorpa, a húsfélék, a tengeri állatok húsa, köztük is kiemelkedően az osztriga.
